Szent Konstantin és anyja, Helena

Articol disponibil în: Magyar Română

Szent Konstantint és Helenát az ortodox egyház minden évben május 21-én ünnepli. Ezen a napon több mint 1,7 millió román tartja a névnapját.

A 274 körül született Gaius Flavius Valerius Aurelius Constantinus, más néven I. vagy Nagy Konstantin római császár volt 306 és 337 között, miután legyőzi Maxentiust és Liciniust.

Konstantin az egyik legismertebb egyházi személyiséggé vált a milánói ediktumnak köszönhetően, amely ediktum Konstantin és Licinius Mediolanumban 313 február- márciusában létrejött találkozójának az eredménye. Ez, a Theodosius császár által 380-ban kihirdetett thesszaloniki rendelettel együtt, alapozták meg a toleranciát a Római Birodalomban, először elméleti, majd alkotmány szintjén.

Egy legenda szerint, 312 őszén, Maxentiussal folytatott harc közben, Konstanti egy fénylő keresztet lát az égen, ezzel a felirattal: „in hoc signo vinces”, lefordítva „e jelben győzni fogsz”. Éjjel, álmában pedig Jézus jelenik meg a kereszt jelével. A Megváltó arra kéri, hogy tegye a kereszt jelét a harci zászlókra, védelemül a csatákban a katonák számára. Nagy Konstantin 337-ben meghal, de úgy marad meg az ortodoxok emlékében, mint az akkori kereszténység egyik tartóoszlopa.

Helena, Nagy Konstantin anyja 248-329 között élt. A római hadvezér, Constantinus Chlorus felesége kegyességéről és jámborságáról volt híres. A palesztinai és a keleti tartományokba való zarándoklás bevezetője. Sőt neki tulajdonítják a Megváltó szent keresztje ereklyéjének és a három napkeleti bölcs maradványainak megtalálását.

A legenda azt mondja, hogy egy zarándoklat során Helena látta, amint emberek egy holttestet visznek. Amikor a holttesttel az egyik kereszt mellé értek a halott feltámadt. Így azonosította azt a keresztet, amelyiken a Megváltó függött.

Május 21-én mind a görög-katolikus, mind az római-katolikus naptár megemlékezik Konstantinról és Helenáról.

Forrás: StiriNationale.eu