Ébresztő! Milyen módon lehet megfellebbezni a maszk viselésének megtagadásáért kapott bírságot

Articol disponibil în: Magyar Română

Fellebbezni lehet a maszk úgy kinti, mint zárt térben történő viselése ellen!

„A maszk viselésének megtagadása miatt kiszabott büntetés semmis a nem viselőre nézve és bűnügyi vonzatú a kiállítóra nézve. A félelem megszüntetése”

Hogyan kell eljárni a maszk viselésének megtagadása miatt alkalmazott bírságokkal? „Nyíltan” mondom, tekintettel arra a tényre, hogy az 55/2020. Sz. Törvény nem írja elő, hol kell a maszkot viselni, és minden más, a törvényhez képest alacsonyabb szintű jogszabály, amelynek meg kellett volna oldania a problémát, kezdettől fogva semmis – mert tudjuk: az Alkotmány csak a törvénynek engedi meg ennek a szempontnak a megállapítását.

Egy másik súlyos anomália az a tény, hogy a riasztási állapot elrendelése csupán kormányhatározattal és parlamenti ellenőrzés nélkül történő megállapítása, alkotmányellenes. A riasztási állapotot nem is írja elő a román alkotmány.

Ennek ellenére a rendőrség azonban megbírságolja a román állampolgárokat, mert állítólag nem viseltek védőmaszkot. De ezzel a rendőrök, akik ezt teszik, hivatali visszaélést követnek el, amit 2 és 7 év közötti szabadságvesztéssel büntetnek. Ez az új büntető törvénykönyv 297. cikke.

Következésképpen minden román állampolgár, aki bírságot kapott vagy kap, amiért nem viselt maszkot, bíróságon kérheti annak megsemmisítését.

Most bemutatom az eljárást. Először is, a bírságot nem kell aláírni. És természetesen nem kell kifizetni. Ezután a megbírságolt fél nevében a jelentést író rendőr köteles megírni az aláírás megtagadásának okát. Fontos, hogy diktálja a rendőrnek, és pontosan le kell írnia, amit a megbüntetett személy mond. Saját szavaival elmondja, hogy nem ért egyet a bírsággal, mert (1) alkotmányellenes, (2) mert sérti az Alkotmány által garantált alapvető jogokat és szabadságokat, és (3) mert azok, akik ezt a bírságot kiszabják, hivatali visszaélést követnek el.

Miután a jegyzőkönyvet kitöltötte az említett előírásokkal, a bírságot a megbírságolt személy címére kell postázni.

A törvény előírja, hogy a bírságot a kiállítás napjától számított 15 naptári napon belül meg lehet megtámadni.

A jegyzőkönyvről fénymásolat készül, amelyet a bírság megsemmisítését kérő fellebbezéssel együtt benyújtanak ahhoz a bírósághoz, ahová a megbírságolt személy tartozik. Ez a fellebbezés a román Alkotmánybíróság 2020. június 25-i 457. sz. döntésén alapszik.

A fellebbezés kiegészíthető a bíróságnak a jelentést készítő rendőrök büntetőeljárás alá vonására irányuló kérelmével, tekintve, hogy tettük az Új Büntető Törvénykönyv 297. cikkében foglalt rendelkezések hatálya alá tartozik, amelyek hivatali visszaélésre utalnak.

A bíróságtól kártérítést lehet kérni azoktól a személyektől, akik törvényt sértettek a károsult kárára (erkölcsi és anyagi károkért).

A fellebbezést lehetőség szerint elektronikus úton, e-mailben lehet benyújtani a Bírósághoz. Ebben az esetben e-mailben is meg fog érkezni a Bíróságtól annak az ügyszámnak a száma, amely a bírság megsemmisítése iránti fellebbezést benyújtó személy nevére van bejegyezve.

Az aktaszám kézhezvétele után megfizetik a bírósági bélyegadót, amely jelenleg eléri a 30 lejt.

A bíróság idézést ad ki, amelyet postai úton elküld a bírság fellebbezőjének. Miután kézhez kapta az idézést a tárgyalásra kitűzött napra, ha valamilyen okból nem tud részt venni, írásban vagy e-mailben kérheti az ügy távollétében történő tárgyalását.

Ebben az esetben nincs szükség arra, hogy ott legyen egy külön megválasztott ügyvéd (aki díjat igényel). Az Alkotmány 24. cikke (2) bekezdés szerint a tárgyaláson mindenképp ott van egy hivatalból kinevezett ügyvéd, ha előzetesen nincs felkérve. Sokkal jobb azonban, ha a bírságot megtámadó személy jelen van a tárgyaláson.

Fontos, hogy a Fellebbezés tartalma kimondja, hogy a román alkotmánybíróság 2020. június 25-i 457. sz. rendelete 65. cikk h) pontja alapján nem alkalmazható büntetés, mivel a Kormányhatározatok és -rendeletek vagy miniszteri rendeletek nem korlátozhatják az állampolgárok jogait és szabadságait. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezeket a jogszabályokat. Az alkotmány 53. cikke kimondja, hogy ezeket csak törvény által tehetik meg.

Tehát csak 30 lejjel szabadulhat meg a rendőrség által kiszabott bírságtól valaki, ha nem viseli a maszkot, főleg ha a nyílt téren nem viseljük, de más esetekben is.

A bíróság határozata a bírság megsemmisítéséről postai úton érkezik.

Mostmár, tudnunk kell, hogy a közelmúltban, miután az így megbüntetett román hazafiak már megkapták a maszk nem viseléséért kiszabott bírságokat, néhány rendőr megértette, hogy főnökeik szolgálattal való visszaélésre bíztatják őket és taktikát változtattak: bírság helyett figyelmeztetnek.

Tehát látjhatjuk, hogy lehetséges. A törvény az állampolgár oldalán áll. Csak meg kell tennünk a magunk részét, vagyis a törvényes lehetőségeket ki kell használnunk jogaink megvédésére, és bíróságon kell megtámadnunk azokat a visszaéléseket, amelyeket az állam a román rendőrségen keresztül követ el az állampolgárok ellen.

Forrás: https://danielvla.wordpress.com