Január 30, a három szent főpap ünnepe: Nagy Szent Vazul, Teológus Szent Gergely, Aranyszájú Szent János

Articol disponibil în: Magyar Română

Ma, január 30-án az ortodox keresztények három nagy egyházatyáról emlékeznek meg: Nagy Szent Vazul, Teológus Szent Gergely, Aranyszájú Szent János. Mindhárom szent a kereszténység „aranykorának” nevezett 4. században élt. Jámbor keresztény családokba születtek, és kiváló nevelést kaptak.

Mindegyikük lényegesen hozzájárult a keresztény teológiához, „a teológiai oktatás védelmezőinek” nevezték el őket. Ezt a közös megünneplést éppen azért választották, hogy kiemeljék a különleges isteni kegyelmet, még akkor is, ha mindegyikük nevét egyenként még említik ugyanabban a hónapban.

Az ünneplés Alexiosz Komnénosz, I. (1081-1118) bizánci császár uralkodásának idejére nyúlik vissza. A különböző keresztény közösségek több éves vitája nyomán arról, hogy a három közül melyik a nagyobb, akkor dőlt el, hogy január 30-án emlékezzenek meg mindhárom szentről.

Nagy Szent Vazul, Kappadókiai Cézárea püspöke 329 körül született. Híres retorikusoktól és filozófusoktól tanult Caesareaban, Konstantinápolyban és Athénban. Magas termetű, vékony, sötét arcú, nagy fekete szakállal rendelkező férfi volt. Szülei szerint nem volt ideje megőszülni, mert csak ötven évet élt. A templomban szentmisét hagyott ránk, amelyet évente tízszer celebrálnak: nagyböjt első öt vasárnapján, passiócsütörtökön, húsvét, karácsony és epifánia előestéjén, valamint január 1-jén, Szent Vazul ünnepén.

Mezopotámiában, Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban tett látogatásokat, hogy megtanulja, hogyan élnek a szerzetesek magányosan. Szervezett helyeken gyűjtötte össze őket, és szabályokat alkotott erre az életmódra vonatkozóan. 358-ban lerakta az első szerzetesi közösség alapjait az Ízisz folyó partján, Neocezareia közelében. Itt írta meg Szent Gergellyel együtt a Philokáliát, az Origenész írásaiból származó szövegek gyűjteményét. Szintén ebben az időben dolgozza ki a Nagy és a Kis szerzetesi szabályzatot. Caesarea Kappadokiában szociális intézményeket hozott létre, mint például a bukott lányok átnevelésére szolgáló házakat, leprásoknak fenntartott kórházakat stb.

379. január 1-jén hunyt el.

Nazianzi Szent Gergely (teológus) 330 körül született a Kappadókia melletti Arianzban. Első tanulmányait a családjától kapta. Kappadokiában 12 éves koráig nyelvtant tanult, majd 350-358 között Athénban járt tanulmányokra. Apja pappá szentelte, Nagy Szent Vazul pedig püspökké. Olyan szoros barátságot kötött Nagy Szent Vazullal, hogy azt mondták róluk, hogy „két test, de egy lélek”. A „teológus” nevet azután kapta, hogy 380-ban Konstantinápolyban, a Feltámadás templomában megtartotta öt teológiai előadását. Nazianzi Szent Gergely 381-ben elnökölt a második ökumenikus zsinaton.

389/390. január 25-én hunyt el.

Aranyszájú Szent János 354 körül született Antiókhiában. Gyermekkorában apa nélkül maradt. Anyja halála után, 374 körül János visszavonult a közeli hegyekbe, és egy öreg szír remete mellett szerzetes lett. A remete közelében eltöltött négy év után két évre visszavonult egy barlangba. 381-ben diakónussá szentelte Meletie püspök, 386-ban pedig pappá Flavian püspök, Meletie utóda. Tizenkét éven keresztül minden vasárnap és ünnepnapon prédikált Antiókhiában, böjt közben pedig minden nap harcolt a pogányság, a manicheizmus, a gnoszticizmus, az arianizmus és a judaizmus ellen. 397-ben Konstantinápoly érsekévé nevezték ki. Prédikált és lenyűgöző számú kommentárt írt a Szentíráshoz. Betegeket, szegényeket és időseket segítő intézményeket hozott létre, megszerezve a „szegények nagykövete” nevet.

Szent János összegyűjtötte a kultikus cselekményeket és imákat, és megszületett a nevét viselő, leggyakrabban használt liturgiája.

Aranyszájú Szent János 407. szeptember 14-én átadta lelkét az örökkévalóságnak, mondván: „Dicsőség Istennek mindenért!”.

1936-ban, a teológiaprofesszorok első athéni kongresszusán született döntés révén a három szent főpap az ortodox teológiai intézmények szellemi patrónusai lettek szerte a világon.

Nagy Vazult január 1-jén, Teológus Szent Gergelyt január 25-én, és Aranyszájú Szent Jánost január 27-én egyenként is megünneplik.