A Csiki sör mögött álló ellentmondásos üzletember története

Articol disponibil în: Magyar Română

A Csíki Sör sörgyár társtulajdonosa fizetésképtelenséget jelentett a hargitai székhelyű cégnél. A Csíki Sör egy tíz évvel ezelőtt alapított kézműves sörmárka, egyike az első kézműves söröknek

A Hollandiában bejegyzett Lixid Holding BV csődeljárást kezdeményezett a Csíki Sör gyártója, a Lixid Project SRL ellen – jelentette hétfőn a Hargita Megyei Bíróságra hivatkozva a Voice of Hungary és a Transtelex.

A holland Lixid Holding, a Csíki Sör gyártójának, a Hargita megyei Lixid Projectnek 50 százalékos tulajdonosa a Hargita megyei bíróság szerint csődeljárást kezdeményezett a sörgyártó cég ellen. A hitelező a Lixid Holding. A cég másik tulajdonostársa Lénárd András, aki egyben a vállalkozás alapítója is.

A Csíki Sör a  Facebook-oldalán reagált, mondván, nem mentek csődbe.

A Lixid Holding BV fizetésképtelenséget jelentett. A Lixid Project SRL ellen azért indult eljárás, hogy a bíró a bizonyítékok (érvek és ellenérvek) alapján eldönthesse, hogy valóban fennáll-e ez a helyzet.

A Lixid Holding BV fizetésképtelenséget jelentett. A Lixid Project SRL ellen azért indult eljárás, hogy a bíró a bizonyítékok (érvek és ellenérvek) alapján eldönthesse, hogy valóban fennáll-e ez a helyzet.

A vállalatot vizsgálatnak vetik alá és elemzik, hogy miért került ebbe a helyzetbe, miért nem tudja kifizetni az adósságait. A Transtelex,által megkérdezett szakértő szerint a fizetésképtelenség nem jelent csődöt, nem jelent felszámolást.

A fizetésképtelenségi eljárás a vállalat átszervezéséhez is vezethet. Emellett fennáll a lehetőség, hogy a két fél megegyezésre jut, és így vagy úgy visszafizeti az adósságot.

A szakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a tartozástól függően a tulajdonos köteles saját maga ellen is fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezni. A szakértők szerint a cég mérlegében szereplő számok katasztrofálisak.

A Lixid Project az egyik legnagyobb sörgyártó, 2022-ben a hatodik helyen áll (a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint) egy olyan ágazatban, amelyet mennyiségét tekintve a multinacionális vállalatok uralnak. A Lixid Project forgalma 2022-ben 30 millió lej volt, ami 6%-kal több, mint az előző évben, a pénzügyminisztérium adatai szerint. A gyártó az elmúlt négy évben veszteségről számolt be. Így 2022-ben a vállalat 4,4 millió lejes nettó veszteséget jelentett, és átlagosan 117 alkalmazottal kevesebbet foglalkoztatott, mint az előző évben. A gyártó azonban 2022-ben a felére csökkentette veszteségét az előző évhez képest.

Emlékeztetnünk kell arra, hogy 2017-ben a Csíki Sör „márkacsatát” vesztett a multinacionális Heineken ellen.

A jogerős bírósági ítélet arra kötelezi a Hargita megyei Csíkszentsimon községben található sörgyárat, hogy „az ítélet kihirdetésétől számított 30 napon belül semmisítsen meg minden olyan anyagot és tárgyat, amely az „Igazi Csíki Sör” logót viseli. Ugyanakkor „leállítja a sör gyártását és értékesítését, és megkezdi egy garanciaalap létrehozását a felperes, a multinacionális Heineken kártalanítására” – olvasható a cég közleményében.

Az ok? A multinacionális vállalat tulajdonában lévő védjegy „tisztességtelen” használata a csíkszentsimoni székhelyű sörgyár által. A két név: „Igazi Csíki Sör” és „Ciuc Premium” a Heineken Románia szerint egy és ugyanaz.  „Nem fogadjuk el, hogy az egyik márkanevünket egy másik cég használja, hogy ezzel zavart keltsen a fogyasztókban” – közölte a Heineken.

*****

Ki az a Lénárd András? (forrás: Punctul.ro/ Igazi Csíki Sör” elvesztette a Heineken elleni csatát (2017. február 1.)

Az 1977 szeptemberében Csíkszeredában született Lénárd András székelynek, de nagyszülei után örménynek és szásznak is tartja magát. Miután betöltötte a 18. életévét, Amerikában akart szerencsét próbálni.  A telefonkönyvben keresett olyan, az Egyesült Államokban élő magyarokat, akik hajlandóak lennének munkát adni neki. „A véletlenszerűen kiválasztott hatodik névre kaptam igenlő választ, így kerültem néhány száz dollárral a zsebemben a connecticuti családhoz mentem, ahol festőként dolgoztam. Most is szívesen festek” – mondta Lénárd András. Öt év és néhány hónap után visszatért az országba, és vállalkozni kezdett, bár a nagymamája papnak is el tudta volna képzelni, annyira jól olvasott az egyházi könyvekből. „Így sem rossz” – mondta Anuska néni.

A TV2 számára tavaly novemberben forgatott, kétrészes produkcióban, amely a You Tube-on is megtekinthető, megismerhetjük az ellentmondásos üzletembert.

Egy olyan területen, ahová az újdonság alig hatol be, megpróbált többet elérni annál, mint hogy a kert hátsó részében burgonyát – még ha bió-t is – termeljen. „A székely ember gyanakvó. Végigsétálhatsz a falun, lehet, hogy vissza sem köszön. Mit keres itt? De ha ismerik, akkor a legjobban fogadják” – magyarázza Lénárd András a riporternek a viccekkel fűszerezett beszélgetésben. Miután bemutatja a ritka szépségű, fenyőfákkal és a látóhatáron túl rejtőző falvakkal tarkított területet, ahol az Olt folyó folyik, legelőkkel és legelésző tehenekkel, Lénárd András végigvezeti a látogatót a modern, rozsdamentes acélcsövekkel és csillogó kazánokkal teli sörfőzdén, ahol a sör minőségének biztosítása érdekében több a tisztítás, mint a gyártás. A saját laboratóriummal is rendelkező sörfőzde közepén található egy étkező, ahol végignézhetjük az egész gyártást, hallgathatjuk a kiválasztott zenét és megkóstolhatjuk a friss sört.

Az egész üzletet úgy tervezték, hogy a lehető legnyereségesebb legyen.

Lénárd András hazatérése után azonnal vett egy házat a szomszédban, onnan belevágott az ingatlanbizniszbe, majd mikro-vízierőművek építésébe, sörgyártásba és … drónokba! Mindezt azon a konzervatív helyen, embereknek is munkát adva.

Már jóval a sör megjelenése előtt munkatársai, a csíkszeredai Sapientia Egyetem marketing szakos hallgatói terjesztették a hírt, hogy lesz egy helyi sörfőzde, amely folytatja a sörfőzés hagyományait. Ezzel a szászok büszkeségére apellált, így a sörfőzde megnyitása előtt 1000 vásárlási szerződést kötöttek. A megnyitót ünnepség követte, majd új projektek indultak. Például a sör megrendelésre történő szállítása drónnal. Ez az apró, pilóta nélküli repülő gép – amelyet a földről irányított a mérnök Bustya Attila, egy órán belül a megye bármely pontjára eljuttatná a sört. Megvalósítani még nem lehet, mert nincs dróntörvény.  A szintén a sörgyár tulajdonában lévő Spider Drone Security a törvényre vár, hogy másnap már drónnal szállítson egy láda sört.  A cég tartja a drónok repülési idejének világcsúcsát, 99-ről 126 percre javítottak! A drón 30-40 km-t képes repülni, a működtetéséhez szükséges energiát pedig a helyi mikro-vízierőmű biztosítja.

A tavaly február 15-től augusztus 31-ig tartó újszerű sörpromóciós versenyen az aranyhalaktól kezdve – amelyeknek bónusz kívánságuk is lett volna – a kiskutyákon és malacokon át a tehénig vagy lóig terjedő nyereményeket ígértek.

Mindössze annyit kellett tenni, hogy meg kellett inni a sört, és megnézni, mi állt a kupak alatt. „Próbáld újra” – volt olvasható egy egész adag kupakon. A „Noé bárkája” pályázatnak szeptemberben nem voltak nyertesei, ahogy azt a magyar nyelvű szórólapokon meghirdették.

A Kovászna megyei Laurențiu Moldovan vezette Fogyasztóvédelmi Egyesülethez érkezett panasz nyomán a céget 5000 lejre büntették, és a helyzet orvoslásáig leállították a versenyt, azaz a verseny román nyelven való hirdetéséig.

A vhegy.com portál szerint akkor és most is a csíkszentsimoni cég eltúlozta és elferdítette a valóságot. Facebook-oldalán bejelentette, hogy beszünteti a cég javát szolgáló reklámokat, most pedig a gyár bezárását is bejelentette. „Nem a sörfőzde bezárásáról vagy a sörfőzéshez használt berendezések vagy eszközök megsemmisítéséről van szó, hanem a feliratok eltávolításáról, ami könnyen megtehető” – áll a honlapon.

A következtetés az lenne, hogy nem ez az első eset, hogy a marketingesek „kerülőutakkal” próbálják igazolni főnökük nem éppen legális működési módját.

Ezek a tények. Az igazság, mint mindig, valahol középen van. De a reklám, még a negatív reklám is, hírnevet hoz.

további források: Ziarul Financiar, Newsweek România