A csíkszeredai Mikó vár a város legrégebbi történelmi műemléke

Articol disponibil în: Magyar Română

Hargita Megye olyan turisztikai célpontokról híres, mint a Gyilkos-tó, Borszék, Parajd, stb. Ma egy különleges szépségű turisztikai objektumot ajánlunk figyelmükbe, Csíkszereda történelmi emlékművét, a Mikó Várat.

Az érdeklődés felkeltésére néhány információ a várról: a szabályos geometriai alaprajzú, olasz bástyás, késői reneszánsz stílusban épült vár Csíkszereda legrégebbi és egyben legfontosabb történelmi emlékműve. Az építtető, Hídvégi Mikó Ferenc (1585- 1635) nevét viseli, a dokumentumokban az új Mikó várként is említik. Építése 1623 tavaszán kezdődött, tíz évvel azután, hogy Mikó Ferenc Csík, Gyergyó és Kászon székely székek főkapitánya lett.

A mintegy 75×70 m alapterületű, négyszögletes főúri kastély építését valószínűleg a 17. század harmincas évében fejezték be. A vár létezését igazoló első írásos dokumentum 1631-ből származik. Mikó Bethlen Gábortól kapta ajándékba a „szeredai fejedelmi jószágot” és egyben engedélyt a vár felépítésére. Örökösét, Mikó Józsefet azért fogta perbe martonfalvi Pánczélos István és Balázs, mert atyja kárpótlás nélkül sajátította ki földjeiket a vár építésekor. 1636-tól a vár Damokos Tamás, csíkszéki főkirálybíró tulajdonába kerül.

1661 október 21- én Ali temesvári pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkba, a várat elfoglalták és felégették. A vár újjáépítésére 1714-1716 között került sor gróf Steinwille Stephan császári tábornok vezetése alatt, amit a bejárati kapu fölött elhelyezett, kőbevésett felirat is igazol. 1735-ben Johann Conrad von Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészítette a várkastély alaprajzát, mely a vártörténet fontos dokumentuma. Az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet terveztek, melynek maradványai ma is láthatók a déli oldalon. a kastély délnyugati oldalához egy szögletes kis lőporraktárt építettek és a déli bástyát kápolnává alakították át. A kápolnamennyezetet szerény, késő barokk stukkó díszíti, ablakainak gótikus formája későbbi átalakítás eredménye. A bástyák földszinti helyiségeit dongaboltozatok fedik, homlokfalaikon két-két ablaktengely található, főpárkányuk fölött pedig magas és keskeny, négyszögletes lőrések sorakoznak. Az így megerősített vár a Habsburg Birodalom keleti védelmi vonalában játszott szerepet. 1764-ig, a székely határőrség erőszakos megszervezéséig a császári csapatok laktanyája, ettől kezdve 1849-ig az első székely gyalogezred táborkarának székhelye. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején itt volt Gál Sándor hadiszállása. A szabadságharc leverése után is katonai hatóságok birtokolták a várat. 1890-ben a kapubástya oldalához egy-egy épületszárnyat építettek, melyeket 1990-ben bontottak le.

Az 1880-as években fokozatosan feltöltik a vársáncot. Kisebb megszakításokkal a XX. század közepéig a vár a hadsereg használatában állt. 1970-ben, egy általános felújítást követően, az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum otthona lett. A vár ad otthont az évente megrendezett Európai Régizene Fesztiválnak (az 1980-ban elindított fesztivált a kommunista rezsim 1986- 1989 közötti időszakban betiltotta), valamint a Régizenei Nyári Egyetemnek 2008-tól kezdődően.