A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség előrejelzésében részt vevő cégek csaknem fele nem számít foglalkoztatásra 2023-ban

Articol disponibil în: Magyar Română

A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség előrejelzésében részt vevő cégek csaknem fele nem számol jövőre foglalkoztatással, ennek okai az energia- és gázárak emelkedésével magyarázhatók, ami tovább erősítette a gazdasági jövővel kapcsolatos bizonytalanságokat, tájékoztat az AGERPRES.

A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség Munkaerő-piaci Elemző és Társadalomgazdasági Szolgálatának vezetője, Jánó Edit az AGERPRES-nek elmondta, hogy 2022. szeptember 12. és október 31. között online készült egy felmérés a munkaerő-igényre vonatkozóan, 1264 munkáltató válaszolt a kérdőívre, az összesen 7920 munkáltató közül, akiknek 2022 júniusában alkalmazottai voltak.

Az idézett forrás szerint az 1264 munkáltató 3674 állásajánlatot jósolt a következő évre, jóval többet, mint 2021-ben, amikor még csak 1487 állást jósoltak.

A válaszadó munkáltatók alkalmazottja 44.042 személy a megyében összesen alkalmazottként szereplő 75.471-ből, azaz az összes foglalkoztatott 58,44%-a, amit az AJOFM szakemberei relevánsnak tartanak.

Jánó Edit adataiból kiderül, hogy a kérdőívre válaszoló munkáltatók közül 611-es gondolták úgy, hogy jövőre nem vesznek fel munkaerőt, ami 48,34%-ot jelent.

Az okok az energia- és gázárak emelkedésével hozhatók összefüggésbe, ami tovább fokozta a gazdasági jövővel kapcsolatos bizonytalanságokat.

Az előrejelzés azt is kimutatta, hogy azok a cégek, amelyek jövőre szeretnének felvenni munkaerőt, elsősorban szakképzett munkaerőt szeretnének alkalmazni.

„Azoknak, akik azt mondták nekünk, hogy igen, a jövőben szeretnének munkaerőt alkalmazni, körülbelül 75%-a szakképzett munkaerőt céloz meg. Különösen a fakezelésben keresnek szakmunkásokat, az üzleti eladókat, az áruszállításban és raktározásban dolgozókat, a feldolgozóiparban dolgozókat” – mondta az AJOFM képviselője.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek körében a várható állások száma csekély, mindössze 304, de valamivel magasabb a tavalyinál.

„A felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre nézve különösen tanárok, pénzügyi és adminisztratív szakemberek, egészségügyi személyzet és humánerőforrás felvétele várható. Ami vészjelzésnek tekinthető, az a mérnökök várhatóan igen csekély száma, mindössze 14 fő, valószínűleg az erős ipar hiánya miatt is” – magyarázta Jánó Edit.

Az előrejelzésből az is kiderült, hogy jövőre az univerzális asztalos, eladó, árukezelő, rakodó, kirakodó, általános orvosi asszisztens, kereskedelmi munkás, építőipari szakmunkás, szilárd és félszilárd termék csomagoló, pincér, közúti áruszállító sofőr és készruha készítő munkakörben lesz a legtöbb betöltetlen állás.

Ezzel egyidejűleg várhatóan 883 állást tartanak nyilván a szakképzetlenek számára, ami az összes várható állás mintegy 25%-át jelenti. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a munkaadók ismerik a jelenlegi piaci potenciált, és értesültek, hogy nincs elegendő szakképzett munkaerő, ezért közvetlenül kívánnak szakképzetlen munkaerőt alkalmazni.

„Ez megyei szinten munkaerő-válságot mutat, de számunkra ez mondjuk pozitívum is, mert ez növeli annak esélyét, hogy a szakképzésben részesülők és a műszaki végzettségűek, akiknek nincs tapasztalatuk, be tudjanak illeszkedni a munkaerőpiacra” – emelte ki Jánó Edit.

Kiemelte, hogy az AJOFM Hargita által immár negyedik éve készített munkaerő-szükségletre vonatkozó rövid távú előrejelzés nagyon fontos a megyei munkaerő-piaci mozgások megismeréséhez, de ahhoz is, hogy az intézmény képes legyen a munkanélküliek szakképzési tervének megalapozása és a felnőttek számára tanfolyamok szervezésére azokon a területeken, amelyekre a megyében munkaerőt keresnek.