A Legfelsőbb Bíróság egységesítette a vallási felekezetek tulajdonát képező vagyon visszaszolgáltatásának gyakorlatát
Articol disponibil în:
Magyar 
Română
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ÎCCJ) egységesítette a romániai vallási felekezetekhez tartozó ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos gyakorlatát. Az egyházaknak közvetlenül kell igazolniuk a tulajdonjogot.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Közigazgatási és Adójogi Osztályának bíráinak plenáris ülése megállapította, hogy a romániai vallási felekezetek tulajdonában lévő, a román állam által 1945. március 6. és 1989. december 22. között jogtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó jogi rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében eltérő a gyakorlat. Ezek a kérdések az Erdélyi Református Egyház és a romániai vallási felekezetek tulajdonát képező ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozó különbizottság közötti vitákból adódtak.
Egy első elemzésben megállapították, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület nem rendelkezik az ingatlan tulajdonosi minőségével egy olyan helyzetben, amikor a visszaélésszerű átvétel időpontjában a telekkönyvek a tulajdonjog jogosultjaként a Nagyenyedi Bethlen Református Kollégiumot tüntetik fel. Ennek oka, hogy az Erdély, Bánát, Körösök vidéke, Máramaros és Dél-Bukovina régiókban lévő ingatlanok tekintetében 1945. március 6. és 1989. december 22. között az ingatlanok és az azokkal kapcsolatban szerzett jogok bejegyzésének reálrendszerét, valamint az 1800 előtt a régi osztrák polgári törvénykönyv által bevezetett reálrendszert, amely szerint a telekkönyvi bejegyzések jogalapító hatással bírnak, megtartották.
Mindazonáltal abban az esetben, ha egy vallási szervezet a 115/1938. sz. törvényerejű rendelet rendelkezései alapján az ilyen ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanok visszaszolgáltatását kéri, a 94/2000. sz. sürgősségi kormányrendeletnek, mint a visszaszolgáltatásra vonatkozó külön jogszabály szabályait a bizonyítási szabályok tekintetében összhangba kell hozni a 115/1938. sz. törvényerejű rendelet rendelkezéseivel.
Egy második elemzésben megállapították, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület az ingatlan tulajdonosa, annak ellenére, hogy a jogtalan tulajdonszerzés idején a telekkönyvek a Nagyenyedi Bethlen Református Kollégiumot tüntették fel a tulajdonjog jogosultjaként. A visszaszolgáltatás feltétele annak a tulajdonjognak az igazolása, amellyel a vallási felekezet korábban rendelkezett a követelt ingatlanon. A Semmítőszéknek a Hivatalos Közlönyben 2023. december 21-én közzétett 21/2023. sz. határozata kötelező érvényű Románia valamennyi bíróságára nézve.
Az Erdélyi Református Egyházkerület jogi képviselőinek álláspontjáról a Kronika magyar portál is beszámol.
Szerintük a Semmítőszék döntése drasztikusan megnehezíti az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatását, hiszen közvetlenül – például alapító okirattal – kell bizonyítaniuk a 19. században bejegyzett iskoláik tulajdonjogát, mivel a telekkönyv már nem elegendő bizonyíték.
„A meghozott döntés lényege az, hogy ha az Erdélyi Református Egyházkerület nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de egy egyházi iskola be van jegyezve, akkor az egyházkerület tulajdonjogát a bíróságon csak a telekkönyvi adatokkal szembeni közvetlen bizonyítással lehet bizonyítani. Ez azt jelenti, hogy minden egyes visszaszolgáltatandó ingatlan esetében bizonyítani kell, hogy a telekkönyvbe bejegyzett iskolát az egyházmegye alapította. (…) Százötven évvel ezelőtt az akkori jogrendszer nem rendelkezett arról, hogy ha az egyház alapított egy iskolát, akkor ahhoz alapító okiratra és minden olyan eljárásra szükség volt, amit ma megszoktunk. Ezért az új bizonyítási eljárás nagyon megnehezíti a folyamatban lévő és a jövőbeni visszaszolgáltatásokat” – magyarázta Székely János ügyvéd a Krónika portálnak.