A Magyar Parlament Külügyi Bizottsága határozottan elkötelezett az autonómia támogatása iránt

Articol disponibil în: Magyar Română

A román elnök, Klaus Iohannis közelmúltbeli magyarságra vonatkozó kijelentései gyűlöletkeltésnek tekinthetők- mondta hétfőn Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottságában. A testület egyhangúlag állásfoglalást fogadott el, amiben rögzítették, hogy elítélik a román államelnök kisebbségellenes nyilatkozatait, és egyértelműen elkötelezték magukat az autonómia intézménye mellett.

Magyar Levente rámutatott, hogy szász eredete miatt mindenki reménykedve tekintett Iohannis elnökségére, a romániai magyar kisebbség jelentős számban szavazott rá mind az első, mind a második ciklusban. A politikus emlékeztetett a román elnök nemrégiben tett kijelentéseire, amelyben azzal vádolta a Szociáldemokrata Pártot, hogy Erdélyt átadta a magyaroknak.

Románia elnöke kifejtette álláspontját, miszerint árulók azok, akik tárgyalnak a magyarokkal és nem vitatják a magyarok panaszait. Magyar Levente szerint Klaus Iohannis kijelentései nem tekinthetők pusztán a belpolitika retorikus kijelentéseinek, messzemenő következményekkel járhatnak, és gyűlöletkeltésre alkalmasak.

Románia 2020-ban a legmagasabb szinten tűzte zászlajára a kisebbségellenes hangot, ami az elmúlt években nem volt jellemző. A politikus kitért arra a román „hagyományra” is, hogy ha baj van, akkor a magyar kártya mindig alkalmas, hogy a közvélemény figyelmét elterelje a valós problémákról. Az államtitkár megjegyezte: Budapest fejleszteni akarja a román-magyar kapcsolatokat, de nem adja fel a magyar kisebbség segítségét és a közösség mindenféle támadásokkal szembeni védelmét – mondta a magyar tisztviselő.

A Bizottság elnöke, Németh Zsolt (Fidesz) sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az utóbbi évek pozitív eredményei ilyen vihar áldozatává váltak. Véleménye szerint Romániának egyidejűleg kell küzdenie kétféle vírussal: az új típusú koronavírussal és a régi soviniszta vírussal. Újabb vírushordozó jelent meg a román elnök személyében – mondta Németh Zsolt, aki szerint a történtek kockázatot jelentenek arra, hogy a jelenlegi status quo negatívan befolyásolja a kisebbségek helyzetét.

Zsigmond Barna (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az első nyilatkozata után Iohannis újabb nyilatkozatot tett, és megerősítette az először elmondottakat. Arra volt kíváncsi, milyen lépések várhatóak?

Mesterházy Attila (MSZP) szintén azt kérdezte, milyen lépések történtek, illetve mit tervez a külügyi tárca, az RMDSZ-el milyen közös stratégiát tudnak megvalósítani e téren.

Juhász Hajnalka (KDNP) Románia nemzetközi kötelezettségeire hívta fel a figyelmet. Szomorúnak látta, hogy miközben Magyarország ellen fellépnek a koronavírus elleni védekezést célzó törvény miatt, az Európa Tanács elnöke nem szólal meg ebben a kérdésben.

Brenner Koloman (Jobbik) szintén felháborítónak nevezte a román államelnök kijelentését. Elmondta: megválasztása után nagyon sok erdélyi magyar gondolta azt, hogy a román tradíciókhoz képest barátibb elnöke lesz az országnak.

Magyar Levente válaszában elmondta az Európa Tanács hallgatását az egyik leggyalázatosabbnak tartja az ügyben.

A politikus megemlítette, hogy vannak pozitív momentumok a járvány kezelésével kapcsolatban, de úgy érzi, hogy a román oldal azon pontokat keresi, amelyekre azt a narratívát lehet felépíteni, amely szerint a magyar politika veszélyt jelent.

E tekintetben nem folytatott levélváltást a román külügyminisztériummal – magyarázta az államtitkár, mind a magyar miniszterelnök, mind a külügyminiszter kijelentéseket tett. Magyar Levente szerint ez egy olyan jelenség, amely kapcsolódik a korábbi esetekhez.

A bizottság állásfoglalást fogadott el a témában. Németh Zsolt az ülés után elmondta: úgy vélik, az autonómia minden félnek egyaránt érdeke, és szemmel láthatóan egyre szélesebb együttműködés alakul ki. Felkérik a román államelnököt, ne akadályozza, hanem segítse az egyetértés kialakítását. Az állásfoglalásban elkötelezik magukat román-magyar együttműködés folytatása mellett, úgy gondolják: együttműködésre vannak ítélve, Romániának Magyarország a nyugati kapuja, az erdélyi magyarság jogi helyzetén túl is számtalan közös érdekünk van. Nagyon felelőtlen magatartás az államelnök részéről, hogy pont most teszi kockára az együttműködést. Megjegyezte: a járvány elleni küzdelemben nagyon jó volt az együttműködés a két ország között. A bizottsági elnök jelezte: az állásfoglalást eljuttatja a román partnerbizottságoknak, az alsó és felsőház külügyi bizottsági elnökének, az Európa Tanács főtitkárához,a parlamenti közgyűlés elnökéhez, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökéhez, az EBESZ-hez és a NATO-hoz.