Az úzvölgyi katonatemető nem Dărmănești községé

Articol disponibil în: Magyar Română

A Bákó Megyei Törvényszék május 26-án, szerdán, semmisnek nyilvánította azt a 2019 márciusi ítéletet, amely szerint Dormánfalva Polgármesteri Hivatala bekebelezte közvagyonába azt a területet, amelyen az úzvölgyi katonatemető fekszik, közli az MTI magyar hírügynökség.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, és a hivatalos közlés időpontjától 15 napon belül megfellebbezhető.

A bíróság tárgyalt a csíkszentmártoni önkormányzat és Bákó megye prefektusa által kezdeményezett összevont perben. Ennek végén elfogadta Hargita Megye Tanácsának és a Mikó Imre Kisebbségjogi Segélyszolgálat perbelépési kérését, de elutasította Dormánfalva Területi Közigazgatási Egységének hasonló kérését.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere az MTI magyar hírügynökségnek elmondta, hogy a község volt polgármestere annak tudatában kezdeményezte a folyamatot, hogy Csíkszentmártonnak igaza van.

„Mindig is tudtuk, hogy az igazság és a törvény mellettünk áll. Örömmel látjuk, hogy ezt a bíróság is megerősítette „- mondta a polgármester. Hozzátette: a katonai temető Csíkszentmárton közvagyona, és mindig a településen élők gondozták. A polgármester reményét fejezte ki arra nézve is, hogy most, a bírósági döntés után, ezt a tényt Dormánfalva is elfogadja.

Dormánfalva Polgármesteri Hivatala viszont pert indított Csíkszentmárton község ellen, amelyben annak a helyi tanácshatározatnak a megsemmisítését kérte, amelyben az úzvölgyi katonai temetőt felvették a közvagyoni jegyzékbe. Tavaly októberben a Bákó megyei település végleg elvesztette ezt a pert.

2019 márciusában Dormánfalva önkormányzata saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonai temetőt, áprilisban pedig román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán található elnéptelenedett helység katonai temetőjében. Előtte a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonai temetőnek tekintette.

2019 június 6-án, a hősök napján ezer, megemlékezésre érkező román erőszakkal lépett be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és az emlékmű avatásán, miután a székelyek megpróbálták megakadályozni a temető elfoglalását, élő láncot képezve körülötte.

Egy héttel az erőszakos temetőfoglalás után a Nemzeti Hőskultusz Iroda (ONCE) tisztázta, hogy az a 149 katona, akinek a nevét a temetőben tartott szertartás keretében felolvasták, valójában nem az úzvölgyi temetőben pihen.

A temetőt akkor elfoglaló nacionalisták, akik közül sokan az AUR párt színeiben most parlamenti tagok- többször megkoszorúzást szerveztek a temetőben azoknak a román katonáknak a tiszteletére, akiknek maradványai a román hivatalos álláspont szerint nincsenek ott.