Borboly Csaba: „A kihívás az energia adórendszer kiegyensúlyozása, hogy a terhek ne háruljanak a kiszolgáltatott rétegekre és az életminőség ne sérüljön”

Articol disponibil în: Magyar Română

Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának online tartott vitáján olyan témák kerültek szóba, mint az egységes adózásról szóló irányelv és az Európai Szociális Alap létrehozása. A Konzultáción részt vettek: Tánczos Barna Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti miniszter, Csák László, szakértő, Bende Sándor, a képviselőház ipari szakbizottságának elnöke.

„A mai vita nagyon fontos volt, mert a Régiók Bizottsága így bevezeti a települések és régiók nézeteit az európai döntéshozatali rendszerbe. A bizottság tagjai nagyon odafigyelnek azokra a problémákra, amelyekkel a polgárok szembesülnek a megvalósítandó javaslatok és vélemények megfogalmazása során. A Társadalmilag méltányos átállás az európai zöld megállapodás révén című jelentéstervezet, amelyet megtiszteltetés számomra, hogy bemutathatok, azokat a megoldásokat kívánja megtalálni, amelyek biztosítják a méltányos átmenetet a sajátos dimenzióval rendelkező környezetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatban. A helyi hatóságoknak fontos szerepet kell játszaniuk a helyi és regionális politikák végrehajtásában. Az energiahordozók egységes adóztatásával kapcsolatban azt látjuk, hogy ez egyre aktuálisabb kérdés, és azért kell javaslatokat tenni, mert a lakosság által fizetett ár nagy részét adók és illetékek teszik ki. Ha csökkennek az adók, abból Hargita megyében sokan profitálhatnak, ha hivatkozunk rájuk. Tisztességes zöld paktumra van szükségünk, és a jelentéstervezet két kérdéssel kíván foglalkozni: az Európai Szociális Alap és az energiahordozó-adórendszer átszervezése a kiszolgáltatott állampolgárok védelme, a befektetők és munkahelyek elvesztésének megelőzése érdekében. A fiskális eszközöknek kiegyensúlyozottnak kell lenniük, és kapcsolódniuk kell a fogyasztáshoz és a területhez, ahol energiaszegénység van” – mondta Borboly Csaba.

A nemzeti terveknek figyelembe kell venniük a regionális különbségeket, és az Európai Szociális Alapot más, energiahatékony beruházásokat célzó alapokkal kell kombinálni, ami csökkenti az energiaszegénység térképét.

„Nem akarjuk, hogy a kis- és közepes méretű háztartások és vállalkozások viseljék az emelkedő energiaárak következményeit, ezért támogatom egy uniós program elindítását, amely segít ellensúlyozni ezt a kihívást. Ez valódi segítség lenne Romániának a következő években” – mondta Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

A beruházásokat az egyes régiók sajátosságaihoz kell igazítani, és konkrét cselekvési tervet kell kidolgozni, hogy a források eljussanak a rászorulókhoz.

Ezzel kapcsolatban Bende Sándor képviselő, az Ipari és Szolgáltatási Bizottság elnöke elmondta, hogy „fontos a régiók éghajlati és környezeti adottságainak figyelembe vétele annak érdekében, hogy a finanszírozási programok a helyi adottságokhoz és igényekhez igazodjanak. Ezért a támogatási eszközök kialakításánál figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, hogy az állampolgárok életszínvonalát ne érintse még súlyosabban.”

A szakpolitikai siker akkor érhető el, ha az EU tagállamainak, régióinak és lakosságának forrásait szinergetikusan tudják felhasználni. Dr. Csák László megjegyezte, hogy „az energiaszegénység, amely sok fejletlenebb térségben aktuális valóság, elkerülhető egy olyan energiaforrás beindításával megfelelő, problémaorientált uniós programmal a háztartások és a mikrovállalkozások támogatására az emelkedő energiaárak jelentette kihívások kezelésében. Az egyik ilyen megoldás a 72 milliárd eurós Szociális Klíma Alap elindítása, amely európai szintű támogatási és befektetési eszköz.

Társadalmilag méltányos átállás az európai zöld megállapodás révén– ez Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének jelentéstervezete, amelyet idén márciusban vitat meg az Európai Bizottság Régiók Bizottsága.