Borboly Csaba: Nem találtam a medvét az alkotmányban
Articol disponibil în:
Magyar 
Română
Borboly Csaba: Nem találtam a medvét az alkotmányban
A bánat, tehetetlenség, aggodalom, vagy mindezek együtt arra késztették Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt, hogy magyarázatokkal és pontosításokkal térjen vissza személyes blogjában a helyi, országos és európai szinten is sokat tárgyalt „legfélelmetesebb” témára. Bár számos medvetámadásról számoltak be, vadkárokról érkezett rengeteg bejelentés, a döntéshozó hatalom úgy tűnik a medvével tart…
Egyesek számára az emberélet nem annyira fontos, mint a medvék túlszaporodása. Sajnos ezt a következtetést kell levonnom a témában tett számos megbeszélés után. Kétségkívül büszkék vagyunk medveállományunkra, évtizedekig védtük a fajt, de az egyre növekvő medvelétszám reális gondot jelent, amely nem hárítható el a medvék számának a meglévő terület nagyságához igazított optimizálása nélkül.
Megpróbálom kifejteni álláspontomat a témával kapcsolatban, bár nehéz lesz felvenni a versenyt a Facebook posztolásokkal, vagy bizonyos vezércikkek címeivel.
A medvetámadások és vadkárok kapcsán szervezett fórumok és viták alkalmával többször elmondtam: Románia Alkotmánya 22. és 35. szakasza garantálja állampolgárainak az élethez, testi épséghez, valamint egy egészséges, ökológiai szempontból kiegyensúlyozott környezethez való jogot. a medvékről nem olvastam egy szót sem. Nem kérünk egyebet, csak az Alkotmány előírásainak betartását.
Az ember földi megjelenésével egy érdekes helyzetben találjuk magunkat. Az ember két kő segítségével nyilat készített magának, ezzel elejtette a számára táplálékot jelentő emlősöket. Így jött létre a vadászat. Vallástól, politikai meggyőződéstől, vagy az evolúció-elmélet elfogadásától függetlenül, mindannyian megegyezünk abban, hogy az ember különbözik az állattól. Ezért nem szól az alkotmány a medvékről. Két embertípus létezik: egyik védi, másik vadássza az állatokat. De ezek csupán sztereotípiák. Ugyanis a vadász nem élelemszerzés miatt vadászik, az állatvédő nem vadászik. A civilizáció előrehaladásával mindkét faj különböző szokásokat alakított ki a táplálékszerzésre, melyeket jelen pillanatban mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak nevezünk. Az ember megtanulta, hogy bizonyos állatfajták könnyebben háziasíthatók, minthogy a vadászatra hagyatkozna. A két emberkategória megjelenése a sajtó, a kommunikációs eszközök terméke. A sajtó pedig mindenkire címkét ragaszt. Így lettek barbárok a vadászokból, az állatvédőkből pedig zöldek.
Így született meg a négy szereplő története. Egyikük az állam, akinek kötelessége garantálni az élethez és testi épséghez való jogot.
Ott vannak a vadászok, akiknek fő feladata az egészséges vadállat populációk megőrzése.
Az állatvédők történetünk azon szereplői, akiknek szembe kell szállniuk azon személyekkel és intézményekkel, akiknek tevékenysége komoly fenyegetést jelent a környezetre.
És ott vannak a medvék, akikről nem tudjuk, mit akarnak. Amit tudunk az, hogy az előbbi három szereplő párbeszéde hiányában kerültek képbe, akaratukon kívül.
Sajnos ismételt próbálkozásaink asztalhoz ültetni legkevesebb három szereplőt, csődöt mondtak. Elsősorban az állam cselekvőképtelensége miatt, aztán meg azért, mert az állatvédők elutasítanak bármilyen párbeszédet.
A történet első és legnagyobb vesztese az ember.
Idén 8 személy sérült meg, kb. 100 háziállat pusztult el és nem tudni mennyi a kár. Tavaly 13 áldozat volt, 220 megölt háziállat.
Másodsorban is az ember szenved, ugyanis a medvék elszaporodásával előbb-utóbb felborul a környezeti egyensúly, eltűnnek a kistestű ragadozók, akik a rágcsálóállomány stabilizálásáért felelősek. Végül pedig a medve faj húzza a rövidebbet, megromlanak az ösztöneik és a genetikai állományuk.
Újra és újra ismétlem: családunk és gyermekeink biztonságát kérjük.
Végül a szakfórumok alapján tisztáznék bizonyos fogalmakat, mert meggyőződésem, hogy ugyanazon fogalom alatt nem érti mindenki ugyanazt:
A medve nem egy plüssjáték, hanem vadállat.
A vadállatok veszélyesek lehetnek- lásd: a medve nem játék!
A húsevő medve még annyira sem játék!
Az a medve, amelyik megtámadja a háziállatokat az húsevő medve- amelyik medve húst eszik, az ragadozó.
Nem medveproblémáról beszélünk, hanem a medvék túlszaporodása okozta problémáról.
A vadász nem egy gyilkos.
Ki a szakértő? Aki vadászatban szerzett felsőfokú diplomát és ezzel a tudománnyal foglalkozik.
A vadászok a vadászati alapot kezelő szakemberek.
A szakembernek a vadállat fajokra van gondja.
(Egy másik szakember az etológus. Az etológia az állatok és emberek viselkedését tanulmányozó tudományág. Tudomásom szerint Romániában a biológia tanszéken sincs ilyen szakképzés, aki erre szeretne szakosodni, megteheti külföldön. Az a kevés hazai szakember aki van, külföldön szerezett szakképesítést ezen a téren.)
A beavatkozás nem minősül vadászatnak.
A beavatkozás helyett megelőzésnek kellene lenni!
A medvék élőhelyének beszűkülése a medvék túlszaporodása az oka.
A fakitermelés nem erdőirtás.
A beavatkozás nem feltétlen kilövés, hanem áthelyezés is lehet.
Várom véleményeiket a témában az [email protected] e-mail címen.