Jegyzetek a népi gyógyászatról (VI): Toplița, Hargita és Zălanului völgye között, Kovászna, Raluca Olaruval

By Hargita Újság On aug 31, 2024

Articol disponibil în: Magyar Română

Ha azt mondanám, hogy még mindig vannak köztünk kuruzsló orvosok, milyennek képzelne el egy mai kuruzslót? Íme a bizonyíték, hogy a múlt történetei ma is visszaköszönhetnek. Nem minden veszett el az időben.

Restaurátor, fitoterapeuta, vállalkozó – a Hodaia márka megalkotója, Raluca Olaru különböző gyógynövényfajokat termeszt kertjében a Kovászna megyei Zalánpatakán. Feldolgozza őket, és különböző tinktúrákat, teákat, krémeket és szappanokat készít, ahogyan azokat régen készítették. Herbáriuma jelenleg mintegy 60 növényből áll, amelyek közül körülbelül 50 saját termesztésű. Elülteti, gondozza, szaporítja, betakarítja és otthoni laboratóriumában gyógyító szerekké alakítja őket.

Raluca egy 1920-as évekből származó házban lakik, amely egy sokkal régebbi, 18. századi tanya alapjaira épült – mondja. Itt a ház, a kert és a laboratórium mellett egy Gyógyszerészeti és Hagyományos Gyógyászati Múzeumot is létrehozott, ahol a látogatók megismerkedhetnek a növényekkel és azzal, hogyan lehet saját maguknak különböző gyógynövénykészítményeket készíteni.

Kertjei voltak Hargita, Maros és Kolozs megyében is, az utóbbi években pedig Kovásznán telepedett le, ahol háztartása III. Károly király birtokaival szomszédos. Sőt, laboratóriumát már a király is meglátogatta, aki elismerését és támogatását fejezte ki törekvései iránt, és néhány termékének hűséges vásárlója lett.

Családja immár négy generáció óta foglalkozik a növényekkel és azok különböző terápiás és gyógyító tulajdonságaival. Raluca elmondja, hogy a családjában a lányok a nagyszüleiknél nőttek fel, akiktől megtanulták a népi gyógyászatot. Őt a nagymamája, a család utolsó gyógyítója nevelte fel, így mindig kapcsolatban volt a természettel, a növényekkel és azok titkaival, és a nagymamája tudásához is hozzáférhetett. Ezt a tudást szájhagyomány útján és gyakorlati tanulással adta tovább, és nem rögzítették szaklapok lapjain. Bár nemrégiben elkezdett kiadni néhány kötetet alapvető információkkal, javaslatokkal a növénykombinációkról. Sok terepkutatást végzett a hagyományos gyógyászat és a népi gyógyászat területén, így megismerkedett más gyógyítókkal, akiktől gyógyítási technikákat és különböző recepteket tanult.

Raluca az örökölt tudás és receptek mellett számos új receptet is kidolgozott, és az utóbbi időben elkezdett írni is valamennyit abból, amit felhalmozott, olyan nyelven, amely a széles közönségnek szól, mert, mint mondja, számára fontos, hogy olyan tudást osszon meg másokkal, amelyet azonnal a gyakorlatban is alkalmazhatnak saját és a hozzájuk közel állók jóléte érdekében, nem pedig megírt tudományos tanulmányokat hagyjon más kutatóknak, hogy időről időre elolvassák.

„A természet Romániában is elég értékes erőforrással ajándékozott meg bennünket. Az általunk használt gyógynövényeket olyan területekről szüreteljük, ahol bőségesen megtalálhatóak, távol az emberi településektől vagy utaktól. A növények egy másik részét a kertünkben termesztjük, ahol jelenleg több mint 50 faj található. Ezek gyakran veszélyeztetett növények, amelyeket elültetünk, szaporítunk és újraültetünk a falu környékén, ahonnan már régen eltűntek…” – mondja Raluca.

A növények szedése és szárítása

A növényeket kora nyártól késő őszig szedik, az egyes fajok megjelenésétől és fejlődésétől függően, mivel minden növénynek megvan a maga időszaka. Raluca biztosít bennünket, hogy a növények szedésének és szárításának van néhány sajátos módja, amely a tulajdonságaik tekintetében nagy különbséget jelent. Tehát ne használjunk műanyag zacskókat a növények szedésénél, „mert összenyomódnak, túlmelegednek, nem lélegeznek és elveszítik a tulajdonságaikat. Szedéskor használjunk fonott kosarat vagy textilzsákokat.

Emellett a növényeket mindig vágni kell, nem pedig kitépni. Ami a növények szárítását illeti, gyakran láttam lógatva szárított csokrokat. Raluca szerint a csokorban való szárítás lelassítja a szárítási folyamatot, a növényeket a szedés után minél hamarabb, legfeljebb néhány napon belül meg kell szárítani.

Ezért a javasolt módszer az, hogy a növényeket felaprítjuk, és szitán vagy szövetkereten szárítjuk.