Kövér László kabinetfőnökének Hargita megyei úszómedencés háza. Felmerül a sikkasztás vádja

Articol disponibil în: Magyar Română

Veress László, a magyar országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak a kabinetfőnöke, egy impozáns, úszómedencés ház tulajdonosa a Hargita megyei Tibódon- derül ki a Juhász Péter által készített videóból, és amelyet a transindex.ro terjedelmes cikkben elemez.

Az Együtt egykori elnöke által készített anyagban több helybéli is azt állítja, hogy a tornyos épületben korábban Kövér is feltűnt, sőt egyesek úgy tudták, hogy az ingatlan az Országgyűlés elnökéé.

A Kövér László állítólagos tulajdonáról szóló vita nyilvánosságra kerülése után az Országgyűlés sajtófőnöke közvetlenül cáfolta, hogy Kövér László járt volna a szóban forgó Hargita megyei házban: „Kövér László soha nem használta a székelyföldi háza sem hivatalos sem magánútjai során”.

Érdekes módon az ebben az ügyben nyomozó újságírók szerint a telekkönyvi adatok alapján egyértelmű, hogy a 188 négyzetméteres ház tulajdonosa Veress László. Kövér kabinetfőnöke ellen Magyarországon nyomozás folyik sikkasztás miatt.

A 24.hu november elején derítette ki, hogy Veress családja egy budai villát használ saját ingatlanként, amelyet a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány vásárolt meg 240 millió forintért a határon túli magyaroknak szánt adományokból. Visontai Kálmán, az Alapítvány kuratóriumának elnöke Veress parlamenti munkatársa. A szervezet egyetlen nemzetközi forrásból kapott adományt, több mint 322 millió forintot Frank Liu tajvani milliárdos közvetítésével.

Ugyanazon újságírók szerint a külföldről kapott pénzből 35 millió forintot utaltak az Erdélyben bejegyzett Ábel Egyesületnek. Az egyesület elnöke Stefán Károly Róbert, a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány alapítója- írja a 24.hu. Egy másik érdekesség, hogy Veress székelyföldi úszómedencés házának telekkönyvi kivonata szerint az Ábel Egyesület elővásárlási joggal rendelkezik a tulajdon felett 2019-tól.

Az is érdekes, hogy sehol nem találtunk a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány tevékenységéről adatokat, ellenben arról, ahogyan az alapítvány a pénzeket kezeli, mindenféle gyanú felmerül.

Megjegyzendő, hogy sem a román sem a magyar állam nem ellenőrzi részletesen, hogy mi történik a különböző alapítványok pénzeivel, amelyek azt mondják, hogy a magyarság javát szolgálják. Ezek a pénzek gyakran választási kenőpénzekké válnak, vagy személyes célokra használják fel azok, akik kezelik. Az a véleményünk, hogy ha a Romániából vagy Magyarországról kiutalt pénzek valóban a magyar nemzetiségűekhez kerülnének, mindegyiküknek lenne eddig egy háza és egy autója.