Külügyminisztérium a Trianoni Szerződésről: Magyarország, mint a szerződés egyik fele, köteles teljes mértékben tiszteletben tartani annak rendelkezéseit

Articol disponibil în: Magyar Română

A külügyminisztérium arról tájékoztat, hogy tudomásul vette a Magyar Országgyűlés azon döntését, hogy a 2020-as évet a Nemzeti Összetartozás évének nyilvánította, megjelölve ezzel a trianoni békeszerződés aláírásának (1920 június 4) 100 éves évfordulóját.

A Külügyminisztérium megismétli, hogy a történelem átírására és a revizionista álláspontok felállítására tett kísérletek elfogadhatatlanok, és nem felelnek meg a XXI. századi Európa valóságának, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án,Temesváron megkötött egyetértési, együttműködési és jó szomszédsági szerződésnek, valamint az EU és NATO tagságnak.

A Külügyminisztérium, mint megalapozatlant, elutasítja a nyilatkozat előmozdítására hivatkozott indoklást, Románia szempontjából nem lévén „politikai, gazdasági, jogi és pszichológiai problémák, amelyeket ez a békeszerződés okozott és eddig nem oldódott volna meg”. A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlament által elfogadott nyilatkozat szövege sugallja. Ez a szerződés az európai szintű geopolitikai valóság lényeges eleme, amely a 19 millió életet követelő első világháborút lezáró 1919-ben aláírt békeszerződés részét képezte, és amely lehetővé tette a nemzetállamok, köztük Magyarország megalakulását. A trianoni béke aláírójaként Magyarországnak kötelessége a szerződés valamennyi előírását betartani és jóhiszeműen végrehajtani a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően.

Románia nem vitatja Magyarország azon jogát, hogy történelme fontos mozzanatairól megemlékezzen, de nem fogadhatja el, hogy ez megkérdőjelezze azokat a békeszerződéseket, amelyek a mai Európát megalapozták, vagy megkérdőjelezze, közvetve vagy közvetlenül, hogy Románia tiszteletben tartja magyar nemzetiségű állampolgárainak jogait, azzal a céllal, hogy egy másik nemzethez tartozásuk nosztalgikus, fiktív határok alapján megrajzolt történelmi eszméjét táplálja, amelyet Európa meghaladott az EU megalakulása által. Romániának és Magyarországnak együtt kell működnie ennek a békeszerződésnek a megerősítésében, amely garantálja az alapvető jogok és szabadságok előmozdítását és a társadalmak jólétét, a kétoldali kapcsolat politikai és jogi alapjai e közös elképzelésből indulnak ki.

Románia mélyen elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozókat is, a nemzetközi normáknak megfelelően, amint azt a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996 szeptember 16-án létrejött egyetértési, együttműködési és jó szomszédsági szerződés is tartalmazza.

A Külügyminisztérium ebben az összefüggésben hangsúlyozza a román állam valódi érdeklődését, hogy valamennyi politikája révén a jó kormányzás részeként biztosítsa és támogassa a nemzeti kisebbségekhez tartozó valamennyi személy személyazonossági jogait (nyelvi, vallási, kulturális, etnikai) az ország területén, és megerősítse az interetnikus párbeszédet.

Románia az utóbbi évtizedekben fejlett, modellértékű rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére, a kulturális sokféleség és az interkulturalitás eszméjére alapozva, amely alapvető feltétele a tudáson és kölcsönös tiszteleten alapuló integrált társadalom kialakításának.

A fentieket figyelembe véve a külügy kihangsúlyozza Románia határozott elkötelezettségét, hogy kölcsönös, szilárd, pragmatikus, jovőorientált, a két ország polgárainak érdekeit szolgáló kapcsolatokra törekszik, hasonlókat várva el a magyar féltől is.

Kiegészítő információk

A trianoni békeszerződést 1920 június 4-én írták alá az első világháború győztes hatalmai és Magyarország, mint az Osztrák- Magyar Birodalom, az első világháborúban legyőzött állam utóda. A szerződést a versaillesi Nagy Trianon kastélyban írta alá a 16 szövetséges állam (köztük Románia) egyrészről, és Magyarország, másrészről.

A szerződés 1921 június 26-án lépett érvénybe.

A szerződést az újonnan alakult Magyarország szomszédjaival való határainak megállapítása érdekében írták alá: Ausztria, Szerb, Horvát és Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia), Románia és Csehszlovákia. A trianoni békeszerződés az első világháború végén aláírt békeszerződések sorának része, a többi békeszerződést a szövetséges erők írták alá Németországgal (Versailles, 1919 június 28), Ausztriával (Saint Germain en Laye, 1919 szeptember 10), Bulgáriával (Neuilly, 1919 november 27), és Törökországgal.