Magyarország és a Minority Safepack mögötti veszélyes játék

Articol disponibil în: Magyar Română

Úgy tűnik Románia megértette a „Minority Safepack” Európai Polgári Kezdeményezés mögötti csapdát, amelyet Budapest próbál állítani az egész EU szintjén kiterjeszteni az Európai Nemzeti Kisebbségek Föderációja (FUEN) és az RMDSZ által. Úgyhogy a bukaresti kormányfelelősök átléptek az RMDSZ-el kötött titkos megállapodásokon és az Európai Uniós Törvényszékhez fordultak ennek a 2012-es moszkvai FUEN kongresszust követő méltatlanságnak amegakadályozás érdekében.

Ennek az indítványnak az ellensúlyozására Románia már 2013-ban tett lépéseket, miután peres félként szerepelt az EB ellen benyújtott keresetben, miután a brüsszeli végrehajtó szerv átvette a javaslatot. Minthogy idén tavasszal az uniós szintű magyarországi megegyezések és lobby egy kis győzelmet biztosítottak a Minority Safepack dokumentum kezdeményezőinek, a bukaresti hatóságok kénytelenek voltak újból beavatkozni az európai autonomista mozgalmakat bátorító törekvések megfékezése érdekében.

Ha figyelmesen megvizsgáljuk a vitatott Minority Safepack Európai Polgári Kezdeményezés elfogadásáért tett lépéseket, megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb hévvel Magyarország munkálkodott ennek érdekében. A magyar állam nyíltan felvállalta a péolgári kezdeményezés kidolgozásában és népszerűsítésében játszott szerepét, bár a polgári kezdeményezés eszköze kizárólag európai polgárokhoz szól és nem országokhoz. Orbán Viktor furcsa liberalizmusát tapasztaló szomszédos ország a kezdeményezést támogatókhoz csatlakozott a 2013- as luxemburgi perben, most pedig az új perben ugyanazt teszi Románia érvei ellen harcolandó.

Másrészről Magyarország az Európai Nemzeti Kisebbségek Föderációjában (FUEN) egy tökéletes autonomista-szeparatista lobby eszközt talált, amellyel fenntartható a feszültség Európának ezen a részén. Tökéltes kesztyű ez Budapest számára, hogy Trianon hatást ellensúlyozza. Így magyarázható az, hogy Magyarország a FUEN költségvetésének második legnagyobb támogatója évi 450.000 euróval, Németország után, amely évi 500.000 euróval kotizál. Ha ezeket az összegeket a két ország GDP-jéhez viszonyítjuk (Magyarország 117,729 millió amerikai dollár, Németország 3.467,780 millió amerikai dollár) láthattjuk a Magyarország által tett óriási pénzügyi erőfeszítést. De ez Budapestnek úgy tűnik nem számít mindaddig míg feltudja használni ezt az eszközt érdekei képviselésére az EU-ban bizonyos polgári kezdeményezés álarca mögött. Azt remélve, hogy kicsikarhatja az ún. Székelyföldön élő magyarok számára az etnikai autonómiát, mi több a területi-közigazgatási struktúrák fölött álló etnikai szempontból meghatározott területi struktúrák hivatalos elimerését. Ha az európai országok nem ismerik fel a Budapest részéről a FUEN által állított csapdát és nem állítják meg ezt az elfogadás érdekében európai eljárásoknak már alávetett kezdeményezést, nincs kizárva, hogy ezek a veszélyes játszmák a levegőbe röpítik Európát és az Unió széteséséhez vezessenek.

Forrás: ziarulfaclia.ro