Medvék- háromszor vagy négyszer többen, mint amit Hargita megye területe elbírna

Articol disponibil în: Magyar Română

A vélemények megoszlanak a Hargita megyei medvékkel kapcsolatban meghozandó intézkedések tekintetében. A figyelem általában azokra a medvékre irányul, amelyek betörnek az emberlakta területekre, áldozatokat hagynak maguk után és anyagi károkat okoznak. De a láthatókon túl a probléma sokkal nagyobb. Mindazonáltal arról értesültünk, hogy lenne olyan megoldás, amely mindenkinek tetszene. Miért nem ültetik gyakorlatba? Megtudhatjuk a következő, Hargita Megye Tanácsának elnökével, Borboly Csabával készült interjúból.

Riporter: Mi késztette a medvéket arra, hogy ilyen bátran jöjjenek az emberlakta területekre?

Borboly Csaba: A medvék problémája mindig is létezett. De 2016-ban a Ciolos által vezetett technokrata kormányzat felelőtlen döntést hozott, amikor eltiltotta a vadászattól a vadászati alap kezelőit. A medvék magányos állatok, nem élnek falkában, mint a farkasok. Egy egyszerű matematikai számítás magyarázhatja a jelenlegi helyzetet. Ha Hargita megye területe 300 000 hektár erdővel rendelkezik, és azt mondják, hogy mintegy 500-1000 hektár képviseli a medve szükséges területét, képzeljük el, hogy a medvék népességének létszáma évről évre növekszik, és sokuknak már nincs hely az erdőben. Jellemző, hogy a gyengébb példányokat az erősebbek eltávolítják a területről, így azok az ember közelségébe jönnek és károkat okoznak.

R: Miért kell problémaként gondolni a medvék túlszaporodására, mikor tudjuk, hogy az ország 30%-át erdő borítja, a kukázó medvék jelensége csak Hargita és Brassó megyékben áll fenn, kevésbé Arges és Prahova megyékben?

B.C.: Tanulmányoztam az EU-s jogszabályokat, mert raportőr voltam, és mi nem ezt vállaltuk fel. 4.800 medvét vállaltunk fel, jelenleg majdnem 10.000 medve van, vagy több mint a romániai medvék száma. És még ez sem jelentene gondot, de a többi megyében mindet kilőtték. Sajnos nincs politikai akarat és az emberek sem fogadnak olyan medvéket az újratelepítésre, amelyek megtanulták, hogy bejárnak a falvakba.

R: Ha a Hargita megyei medvetöbbletre halálbüntetés vár, mint tudjuk bizonyos kéréseket már jóváhagytak e tekintetben, akkor mi történik a vadászattal? Mindannyian tudjuk milyen értékes egy medve trófea…

B.C.: Az kell történjen, ami Finnországban, Horvátországban, Svédországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában is történik. A medve húsa ehető, ezért felhasználható a közétkeztetésben. Ez nem elítélendő, mert vannak, akik kedvelik a medvehúst. Az áttelepítésnél a medvéket Zernyestre viszik, de ott is betelik a hely.

R: Nem tudom, csak nekem tűnik-e, de mintha a támadások egyre agresszívebbé válnának. És egyre több, főleg magyar nemzetiségű román szenved súlyos sérüléseket. Hány medvének kellene eltűnnie ahhoz, hogy Hargita megye lakosai és az odalátogató turisták teljes biztonságban legyenek?

B.C.: Nagyon gyorsan legalább 100 medvének kellene eltűnnie. Az első fázisban. Tudom, hogy tavaly 1.600 medve volt, most biztosan van 1.800-1.900 medve, ami azt jelenti, hogy a medvepopuláció 3- 4-szer nagyobb annál, amit Hargita megye elbír.

A Wikipédia szerint Európában (Oroszország kivételével) kb. 14.000 barnamedve található, tíz ország területén. Becslések szerint 20-25 példány van a Pireneusokban, Franciaország, Spanyolország és Andorra területén; 85-90 egyed található Asztúria, Kantábria, Galícia és Leon területén. Fehéroroszországban kb. 120 fős populáció él. Görögországban és Ukrajnában kb. 200 medve maradt még, Szlovéniában 500-700, Szlovákiában 600-800, Bulgáriában 900-1.200-ra tehető a medvék száma. Észak Európa számottevő- 4.500- 5.000 fős medvepopuláció hazája (70 medvével Norvégiában, kb. 700 Észtországban, 1.600 Finnországban és 2.500 medve Svédországban). A legnépesebb populációt Romániában jegyzik, 2014-es adatok szerint 6.000- 6.300 példányt. A fent említett országokon kívül medvék találhatók még Lengyelországban, Csehországban, dél-nyugat Balkánon, valamint Olaszország központi részén, mindössze néhány példány. A brit Szigetekről teljesen eltűntek. A barnamedve elterjedt Észak Amerikában is (Alaszka, Kanada). Oroszország rendelkezik a legnagyobb medveállománnyal (120.000). Több alfaj él Kínában, Mongóliában, Transzkaukázusi Köztársaságban és Iránban.

Romániában a XIX. század első feléig a Duna Deltától a Kárpátokig megtalálható volt a medve. Az alföldekről kiirtották, hogy ne akadályozza a terjeszkedő mezőgazdaságot, halászatot.

Viorela Gherasim