Moldovai Köztársaság- fejlemények, kockázatok, perspektívák

Articol disponibil în: Magyar Română

A Nyári Egyetem még nem ért véget, ma is olyan fontos dolgokról esett szó, amelyek a besszarábiai románokat érintik. A nap témája eredetileg A romániai demográfiai visszaesés közép- és hosszutávú következményei címet viselte, ám végül eltértek a témától. A meghívottak a Moldovai Köztársaság politikai és gazdasági helyzetéről értekeztek. A mai beszélők: Doru Dendiu (újságíró), Constantin Codrean (a Nemzeti Egységtömb elnöke), Ștefan Secăreanu (újságíró, képviselő), Aliona Ciurcă ( a Ziarul de Gardă reprezentánsa), mindannyian a Moldovai Köztársaságból.

A beszélgetés moderátora Vlad Cubreacov volt, aki ragaszkodott a Moldovai Köztársaság számára kényes transznisztriai témához. A Moldovai Köztársaság egy kis állam, amely a Szovjetunió romjain emelkedik. Vlad Cubreacov a „befagyott” transznisztriai konfliktusról beszélt. Az ország területének 11%-a, a függetlenség kikiáltásának pillanatától folyamatosan a katonaság ellenőrzése alatt áll. Sajnos Chișinău szuverenitása nem terjed ki ezekre a stratégiai területekre. Cubreacov szerint Moszkva számára a valódi geopolitikai tét a Duna. Transznisztria egy fájdalmas pont a Moldovai Köztársaság és ugyanakkor Románia számára, ugyanis Transznisztria föderalizálása után az egész ország föderalizálása következik. Cubreacov szerint létezik egy orosz- német összejátszás az ügyben. „Sajnos a berlini diplomácia egy húron pendül az orosz diplomáciával”- mondta Vlad Cubreacov.

Mindezek a tervek, Moszkva kitartása, nyíltan románellenes Cubreacov szerint. Moszkvát aggasztják az unionista jelenségek. Egyre több véleménykutatás jelzi, hogy napról napra nő az unionisták száma a Moldovai Köztársaságban. A két évvel ezelőtti népszámlálás adatait még ma sem hozták nyilvánosságra, mert egyre többen foglalnak állást és kérik, hogy románokként vegyék őket nyilvántartásba.

Vlad Cubreacov bevezetőjét követően többen hozzászóltak a témához.

Elsőként Doru Dendiu újságíró húzta alá az Unionista Mozgalom politikai erővé növekedésének fontosságát. Az Unionista Mozgalom polgári erő, amelynek sikerült több célt megvalósítania, de ha politikai erővé válna jelentős változások következnének be Besszarábiában. Sajnos Chișinăuban túl nagy a rátartiság, semhogy ez a mozgalom ki tudna bontakozni. Doru Dendiu is említi a népszámlálást, és meggyőződése, hogy apró csalások is becsúsztak és még lesznek, ezért nem hozták nyilvánosságra az adatokat. Az Unionista Mozgalom is elcsodálkozott hányan vallották magukat románnak. Azért nem nyilvánosak a számadatok, mert nem konveniálnak az oroszoknak, mondja Dendiu. „Ha Bukarest részéről nagyobb támogatást élveznénk, az egyesülés létrejöhetne már 2017- ben”.

Aliona Ciurcă a Ziarul de Gardă elszánt újságírója. Néhány éve a románoknak nem volt merszük Románia zászlaját viselni. Azóta a dolgok megváltoztak, az emberek kitűzik házaikra, az iskolatáskára, a ruhájukra a román zászlót. Ám Alina Ciurcă úgy véli, hogy a Moldovai Köztársaságban hiányzik a hozzáállás. Az emberek félnek. Félnek nevén nevezni a dolgokat. Ahhoz, hogy a Moldovai Köztársaságban változás legyen, szükség van az oktatásba és kultúrába való beruházásra, mondja a fiatal Aliona.

A Țara nevű újság tulajdonosa Ștefan Secăreanu, azon kevesek egyike, aki büszkén és bátran viseli a trikolórt. Az újságja címlapján is szerepel a román zászló, amiért meg is járta a bíróságot néhányszor. Secăreanu először van jelen a Nyári Egyetem ülésein Marosfőn. Többek közt ő is felhozta Transznisztria helyzetét. „25 éven keresztül Oroszország nem tudta legalizálni a katonai jelenlétet a Moldovai Köztársaság trületén”- mondja Secăreanu. Szerencsére mindig voltak olyan erők Besszarábiában, amelyek megakadályozták a katonai jelenlét törvényesítését, de Secăreanu szerint erre a törvényesítésre a közeljövőben sor kerül. Bukarest felől sincsenek konkrét lépések a törvényesítés ellen. Oroszország nagyon jól szervezett és felkészült, folyton előrehalad a románellenes propagandával. „Mindig azzal a gondolattal éltem, hogy van egy ország mögöttünk, amelyik megvéd. Jelenleg ezek az elvárások megtízszereződtek”- zárta beszédét Ștefan Secăreanu.