Roma népmese ihlette rajzverseny

Articol disponibil în: Magyar Română

A Romák Világnapja alkalmából a Hargita megyei „Gi Rromano” Kulturális Egyesület, Hargita Megye Tanfelügyelőségével együttműködve Rajzversenyt szervez a Hargita megyei tanulók számára.

A verseny témája: „A romák hazája”

A rajzoknak A4 vagy A3- as méretűnek kell lenniük.

Bármilyen technikával készült alkotást elfogadnak: olaj, vízfesték, tempera, ceruza, stb.

A rajz hátára a következőket kell feltüntetni:

A tanuló neve; hányadik osztályos; az iskola neve; tel/ e-mail cím.

Beküldési határidő: 2017 április 6

Beküldési cím: As. Cult.,,Gi Rromano”- Harghita

Loc. Eliseni; Nr: 38; Jud: Harghita;Cod.poștal: 537292

A beérkezett rajzokat április 7.- én állítják ki és díjazzák, a Romák Világnapja alkalmából szervezett előadáson.

Sok sikert!

Prof. Core Maria

   A RROMÁK ORSZÁGA

                                                       (Rroma népmese)

Nagyon régen a rromáknak megvolt a saját szép országuk,a szabad ég alatt.
Hogy mennyi idő telt el azóta,csak a föld tudná megmondani.
Abban az időben a sátor a fólyó parton volt verve,egymás mellett vonalba sorakozva.
A férfiak halat fogtak, vagy kovácsoltak,az asszonyok pedig föztek és a gyermekekre vigyáztak.
Egy nyugodt nyári nap, a jósnők rossz híreket terjesztettek mindenhol.
Egy szörnyű vihar keveredett, az Istenek , vizet és tüzet dobáltak a földre egész éjjel. Reggelre az egész gabona elpusztult.
– Mit eszünk most?   A gyerekek éhesek! – kiáltották az asszonyok.
– Ne aggódjatok – modta a Bulibasa.Halat fogunk a fólyóból, amig ismét megtudjuk  dolgozni  a  földeinket.
Az emberek sorakoztak a fólyóhoz,hogy halat fogjanak.Ha az eső esett is, a fólyóvize tiszta volt,de egy halat sem lehetett látni benne.
Öt napig kerestek de hiába.Senkinek nemvolt mit megenni,se az embereknek,sem az állatoknak.
–  Tennünk kell valamit!- mondták a rromák
– Fogjátok be a lovakat- mondta a Bulibasa.Egy másik országba kell menjünk,ahol élelmet kapunk, amig elapad a víz a földünkről.
Útra indultak.Addig mentek,amig egy idegen országba nem értek .
Sátrakat , közel  a vízhez , vagy a síkságon telepedtek le egy kis időre.
Dolgoztak, hogy pénzt keressenek .
Kádat  javítottak, szekereket, lovakat felnyergeltek,  lovakat gyógyítottak.
De ezeken a helyeken az emberek lenézték őket,kövekkel dobáltak szekereikre.
– Mitt kerestek itt? Takarodjatok! Mit akartok?
Mindenki csak elűzte és gúnyolta őket, nem volt hely a számukra.
Így vándoroltak egyik helyről a másikra.
A rromák éveken át sok országot összejártak.
Mikor tervezték,hogy visszatérnek országukban,senki sem tudta hol van.
A jósnők azt mondták ,hogy országuk elveszett,elnyelte a víz örökre.
Megtanultak ŐK engedelmeskedni,együttélni más emberekkel,de lelkük  mélyén él,hogy volt egyszer nekük is országuk.
Nem feledték a nyelvüket,táncaikat, énekeiket  és szép hagyományaikat.
Azóta mindegyikük országa ott van,ahol megszületett és meglátta a napvilágot.