Románia kevesebb vízkészlettel rendelkezik a tavalyihoz képest

Articol disponibil în: Magyar Română

A Román Vízügy november elején arról tájékoztatott, hogy Romániában jelenleg a 40 (komplex használatú) tározóban 71,5% a töltési együttható a tavalyi év azonos időszakában mért 76%-kal szemben. A helyzet nem kritikus, de határeset. Jelenleg nincsenek olyan hidrológiai aszályfigyelő szakaszok, ahol mennyiségileg a vízigény kielégítéséhez szükséges minimum alatti vízhozamokat rögzítenének.

A nyár folyamán a csapadékhiány ellenére a Román Vízügy és a Hidroelectrica szakemberei a 40 fő tárazóban rendelkezésre álló mennyiségek hatékony kezelésével sikerült mennyiségi szempontból optimalizálni a vízkészlet felhasználását. Így a telítettségi együtthatót a nyári hónapokban 70% körül tartották, biztosítva a lakosság vízellátásának, de a villamosenergia-termelés vízigényét is.

Példaként említendő, hogy a Duna vízhozama az ország bejáratánál (a báziási szakaszon) jóval alacsonyabb a novemberi sokéves átlag (4650 m3/s) értékénél. Az Országos Hidrológiai és Vízügyi Intézet (INHGA) előrejelzése szerint a Duna vízhozama (a báziási szakaszon) november 14-én eléri a 2500 m3/s körüli értéket.

Senki sem tagadhatja azonban, hogy Romániát továbbra is sújtja az éppen elmúlt nyár igen magas hőmérséklete, amely egyes árnyékos területeken és több tízezer hektár elsivatagosodott területen a 44 Celsius-fokot is elérte. A mezőgazdaság, mint az egyik legnagyobb vízfogyasztó, sokat szenvedett, és úgy tűnik, a tél sem lesz kedvező a jövőbeni betakarításnak. Meleg ősz lesz, és télen is kevés hó lesz.

Ráadásul a kutak is kiszáradtak. Noha november van, egy buzaui községben az emberek a tűzoltóktól várják a vizet. A kutak szárazak. Több mint 60 közkút és medence ellenőrzése után a helyi hatóságok 45 kútnál és három gyűjtőmedencénél találtak rendkívül alacsony vízállást vagy egyáltalán nem találtak vizet. Részletek itt.

A kormányoknak stratégiailag be kell fektetniük a biztonságos ivóvízrendszerek kiépítésébe, nem csak a finanszírozás növelésével, hanem a szolgáltatásnyújtás tervezési, koordinálási és szabályozási kapacitásának megerősítésével is, ha a világ el akarja érni a biztonságos ivóvízhez való egyetemes hozzáférést, és enyhíteni akarja az éghajlatváltozás hatásait  mondja a WHO, az UNICEF és a Világbank egy 2022 októberében közzétett jelentésében.

A világ ivóvíz helyzetéről szóló jelentés azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás fokozza az aszályok és árvizek gyakoriságát és intenzitását, amelyek súlyosbítják a vízellátás biztonságát, megzavarják az ellátást és pusztítják a közösségeket. Eközben a gyors urbanizáció fokozza a városok azon képességét, hogy vizet szállítsanak az informális közösségekben és gettókban élő emberek millióihoz.

Ahogy a világ folyamatosan urbanizálódik, az előrejelzések szerint a városi vízigény 50%-80%-al növekszik  a következő három évtizedben. A városlakók, különösen a szegények sebezhetőbbé válnak az éghajlati hatásokkal szemben.

Világszerte minden negyedik város már most is szembesül a vízellátás bizonytalanságával. Az éghajlatváltozás fokozza a demográfiai nyomást, ami ahhoz a félelemhez vezet, hogy hamarosan széles körben elterjedt vízhiány lép fel, ami jelentős társadalmi és gazdasági zavarokat okoz. Az éghajlati sokkok városokra gyakorolt ​​társadalmi és gazdasági következményei pusztítóak lehetnek az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Annak érdekében, hogy 2030-ra egyetemes hozzáférést biztosítsanak a biztonságos ivóvízhez, a kormányoknak és a partnereknek drámaian növelniük kell politikai elkötelezettségüket az ivóvíz mellett, és meg kell duplázniuk a befektetéseket. Emellett az állami beruházások mellett a lakosságot és a gazdasági szereplőket a felelős vízhasználatra ösztönzik.