Románia Nemzeti Ünnepe alkalmával a magyarokat egy köztérre invitálták, hogy köpjék le egy román nemzetiségű jelölt képét

Articol disponibil în: Magyar Română

Csibi Barna groteszk módon ismétli önmagát. És nincs helytelenítő reakció a magyar vezetők részéről.

Hosszan gondolkodtam, hogy hozzászóljak-e a témához, ami csak az ízléstelen megnyilvánulásairól ismert Csibi Barna malmára hajtaná a vizet. A legutóbbi ostobaságával kapcsolatban egy erőteljes helytelenítő reakcióra vártam a magyar vezetők részéről. Az történt, hogy Magyarországon December elseje alkalmával kifüggesztett egy Dan Tanasa-t, a Szövetség Romániáért (APR) jelöltjét ábrázoló plakátot és leköpte, másokat is hasonló tettre buzdítva. Hogy mire képes Csibi Barna azt jól tudjuk. Ám hogy a magyar politikusok nem reagálnak és nem határolódnak el tőle, ez teljesen más dolog. Azt jelenti, hogy valahol egyetértenek ezzel a magatartással, amely tudjuk jól, hogy amúgy nem jellemző a magyar emberekre. Az ilyen pillanatok kapóra jönnek a romániai magyar politikusoknak, különösen a Nemzeti Ünnep alkalmával, ezt is tudjuk. Csibi Barna ily módon a magyar politikusok kezére játszik, akik csak egyhez értenek: a magyar nemzetiségűeket a román többség ellen uszítani, Budapestről jövő impulzusoktól segítve. Ez egy játék, amely nemsokára véget ér, azon oknál fogva, hogy az egyszerű magyar ember kezdi felfogni a nyers valóságot. Ami nem más mint, hogy a magyar politikusok csak a saját érdekeiket nézik, nem érdekli őket a nép, a nép problémái, a korrupció, a mindennapos kicsúfolás az RMDSZ és MPP által vezetett Hargita megyei közintézmények által. És még ez a két párt szavazatokra tart igényt december 11-én.

Az átlag magyar embernek elege van Csibi Barnából, és a hozzá hasonlóan gondolkodókból, és a normalitásra törekszik. Tudjuk, hogy amit mi mondunk nincs ínyére a magyar politikumnak, de tetszik az egyszerű magyar embernek, aki viszont még fél hangosan kimondani amit gondol. De eljön az az idő is amikor lesz bátorságuk különbséget tenni, hogy az ő érdekeik kerüljenek előtérbe és nem azoké, akik úgymond képviselik őket.

Az ilyen és ehhez hasonló disznóságok és szemétségek csak összeugrasztják a románokat a magyarokkal és fordítva. Az ilyesmire képes fajzatot el kéne távolítani a társadalomból, és átnevelő rendszerbe iktatni, ha meg nem épelméjű, akkor kezeltetni kellene. Egy szó mint száz, sajnálatos, hogy a romániai magyar politikusok nem határolódnak el és nem ítélik el nyilvánosan az efféle cselekedeteket, ami arra enged következtetni, hogy ők is egyetértenek ezekkel a megnyilvánulásokkal.

Iosub Robert