Több mint 4000 éves amfórákat és edényeket találtak a Csíkpálfalva- Várdomb lelőhelyen

Articol disponibil în: Magyar Română

Több, 4000 évesnél is régebbi amforát és edényt fedezett fel nemrég a Hargita megyei Csjkpálfalva- Várdomb lelőhelyen a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeumának (MNCR) sepsiszentgyörgyi kutatócsoportja.

„A Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeumának szakemberekből álló csapata évente végez régészeti ásatásokat a Hargita megyei Csíkpálfalva- Várdomb lelőhelyen, melynek eredményeképpen értékes örökség kerül elő. Éppen ezekben a napokban több, a Csíkcsomortán – Costișa kultúrához tartozó amforát és vázát tártak fel, amelyek 4200 – 4100 évre, a középső bronzkorba nyúlnak vissza” – olvasható a múzeum Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.

A múzeum igazgatója, Valerii Kavruk, a munka tudományos koordinátora pénteken az AGERPRES-nek elmondta, hogy ezeket a tárgyakat tágabb kontextusban kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy egy olyan szent térben találták őket, ahol emberáldozatokra került sor.

„Az amforák és más kerámiaedények érdekes kontextusból származnak. Kutatásaink során egy megerősített szent térben találtunk egy kaput, és a földes töltés kiürítése során legalább négy, a helyszínen elégetett ember nyomaira bukkantunk, valamint egész és törött kerámiaedényekre a hamvasztás helyszínén (…) Tehát emberáldozatokkal kísért rituális gyakorlatokra utaló bizonyítékaink vannak. Nem ez az első ilyen jellegű felfedezés, 2000-ben egy másik kapunál végzett ásatások során találtunk hasonlót, egy nőt, mellette két gyermekkel. (…) Az elmúlt évek felfedezéseinek fényében megállapítottuk, hogy ez a lelőhely nem egy közönséges település, ahogyan azt gondoltuk, hanem az emberáldozattal kapcsolatos rituális gyakorlatok központja. Most megpróbáljuk megfejteni, ha valaha is sikerül, ezek jelentését és üzenetét” – mondta Valerii Kavruk.

Az idei régészeti kutatásban részt vevő csapat tagjai voltak még Dr. Dan Buzea, Dr. Dan Stefan és drd. Puskás József.

A Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeuma 1999 óta végez szisztematikus régészeti kutatásokat a Csíkpálfalva- Várdomb lelőhelyen, ahol rézkori, bronzkori és dák kori lakóhelyek nyomait tárták fel.

Eddig számos kérdést tisztáztak a lakóhelyek jellegével, a kronológiai összefüggésekkel kapcsolatban. Alapvetően több, a rézkorból (Ariusd-Cucuteni kultúra, Kr. e. 5-4. évezred), a bronzkorból (Csíkcsomortán-Costișa és Wietenberg kultúrák, Kr. e. 2. évezred) és a vaskorból (géta-dák kultúra, Kr. e. 500-100. évezred) származó település nyomaira derült fény.

A kutatások eredményeként a múzeum hagyatéka kincs értékű tárgyakkal gazdagodott, amelyek a Keleti Kárpátok Múzeumának sepsiszentgyörgyi székhelyén, a „Csíkpálfalva őskori települése” című állandó kiállításon láthatók.

A legkiemelkedőbbek közé tartozik két, a Cucuteni-Ariusd kultúrához tartozó, több mint 40 centiméter magas antropomorf szobrok, amelyek egyedisége éppen abban rejlik, hogy szokatlanul nagyok az ugyanebből az időszakból származó más darabokhoz képest.

A sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma néhány éve egy online platformot is elindított, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy virtuális sétákat tegyenek az erdélyi régészeti lelőhelyeken, meglátogassák az intézmény állandó és időszakos kiállításait, és többet tudjanak meg a terület régészetéről, történelméről, földrajzáról vagy népi hagyományairól.

A virtuális múzeum többek között egy digitális atlaszt tartalmaz interaktív térképekkel, légifelvételeket és videókat az erődített helyszínekről, archív anyagokat, szakemberekkel készített interjúkat és rekonstrukciókat.