Több mint 900.000 román ünnepli ma a névnapját. Szent György napi szokások

Articol disponibil în: Magyar Română

Minden év április 23-án Sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük. Szent György Kappadokiában született keresztény szülők gyermekeként. Katonai karrierje során Diocletianus császár hadseregében lett parancsnok.

303-ban a császár dekrétumban tiltotta meg a kereszténységet, ebben az évben fejezték le április 23-án Szent Györgyöt, mert nem áldozott az isteneknek.

Megjegyezzük, hogy a keresztény egyház a szentek halála napját ünnepli születésnapjukként. Ez alól csupán Szűz Mária és Keresztelő Szent János kivételek.

Ikonográfia

Az ikonográfia Szent Györgyöt lovon ülve ábrázolja, amint ledöfi a sárkányt. A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és rémületben tartotta város lakóit. Piros köpönyegben is szokták ábrázolni, a mártírok hagyományos színében, de gyalogos harcosként is, vagy katonai tribunusként patríciusi öltözetben, fém fejdísszel, pallossal a köpenye alatt, jobbjában keresztet, baljában kardot tartva.

1222-ben, Anglia királya, Oroszlánszívű Richárd Szent Györgyöt választotta a királyi ház és az egész ország védőszentjévé. III. Edward király megalapította a „Szent György Rendet”, Szent György keresztje később Anglia zászlajában látható. A vértanú György, Grúzia, Örményország, Málta, Litvánia és Szerbia védőszentje.

Szent György napi szokások

A néphagyományban Szent György a növényzet, a zöldellő növények, a szarvasmarhák és juhok védelmezője.

Szent György napján a családfő, mindig férfi, zöld ágat helyezett a kapu és ajtófélfához, az istálló ajtajához, a kertbe és a sírokra a gonosz erők távoltartására. A zöld ágat megőrizték jövő évig betegségek ellen. Az állatok étele alá is tették, hogy a gonosz szellemeket távol tartsa.

Szent György napja hajnalán a lányok megpillanthatták a fiút, akit sors nekik rendelt, ha belenéztek egy vízzel teli edénybe; vagy mandragórát és páfrányt tettek az eresz alá, hogy gazdag kérőt vonzzanak.

A legények április 23-án méreggyilok, a varázserővel bíró fű után kutattak, amely kinyitja a lakatokat. Az ünnep előtt vízzel telt edényt rejtettek el. Ha másnap a vízben fűszál úszott, úgy vélték a legény elveszi szíve választottját. Ha száraz virág került a vízbe nem nősül meg, ha föld volt a vízben, közelebbről meghal a legény.

A férjes asszonyok csak általuk ismert füveket gyűjtöttek, amelyeket az állatok eledeléhez kevertek, hogy azok több és jobb minőségű tejet adjanak.

Senkinek nem volt szabad aludnia ezen a napon, mert aki a tiltás ellenére aludt, az álmos volt egész évben.

Mindezen szokások közül ma már csak a kapufélfák zöld ágakkal való díszítése él tovább.