A határmenti román kisebbségek jogai

Articol disponibil în: Magyar Română

Javában tart a Marosfői Nyári Egyetem. A mai témakör a határmenti román kisebbségek jogai. Bővebben: A határmenti és balkáni országok román kisebbségeinek jogai; Románia kétoldalú kapcsolatai az otthont adó országokkal- Szerbia, Ukrajna, Bulgária, Albánia, Görögország. A szomszédos- és balkáni országok román közösségei a nemzeti identitástudat és az elnemzetietlenítés között.

Mai meghívottak: Vasile Tărâțeanu (ukrajnai akadémikus költő); Daniel Mardu és Predrag Balașevici (a szerbiai román kisebbség képviselői); Ivo Gheorghiu (a bulgáriai román kisebbség képviselője); Viorel Badea szenátor és nem utolsó sorban az esemény házigazdája, Vlad Cubreacov.

Mielőtt elsőként szót kapott volna, Vasile Tărâțeanut érdemoklevélben részesítette Vlad Cubreacov, az ukrajnai románokért kifejtett munkája elismeréseként. Vasile Tărâțeanu bevezetőként Marosfőt a megerősödés helyeként nevezte meg.

Ukrajnában a románok a harmadik etnikai csoport és a többihez hasonlóan asszimilációnak és elnemzetietlenítésnek vannak kitéve. Tărâțenu sajnálattal említi, hogy bár nagyon jó törvényjavaslatai voltak az ott élő románok életkörülményeinek javítására, ezeket elutasították. A „katasztrofális” politika miatt az iskolák állandó veszélyben vannak, meglepő mértékben apadt az iskolák száma. Éppen a napokban zárnak be 3 román tannyelvű, jól felszerelt iskolát. Ukrajnában nem adnak ki román nyelvű könyveket, tankönyveket, ezeket Romániából szerzik be. Sok templomban az ország nyelvén folyik a szertartás. Sajnos Ukrajnából egyre több román család távozik külföldre a jobb élet reményében.

Két képviselőjük bemutatta a szerbiai Vojvodinában, illetve a Timocon élő románok sorsát. nyíltan elmondták, hogy Románia nem támogatja a Szerbiában élő kisebbségeket. Az hogy Szerbia az Unió felé vezető úton van látszik, az ott élő románoknak kezdtek jogaik lenni. „Nem olyan sötétek a dolgok, vannak világosabb oldalai is.” A képviselők megerősítették, hogy Brüsszelben jártak más szerbiai kisebbségekkel együtt kisebbségként bemutatkozni, amiből az volt a nyereségük, hogy az ortodox egyházat jobban értékelik Szerbiában. Egy szerbiai román matematikus statisztikája alapján az ott élő románok 2050- re elveszítik nemzetiségüket. Románia segítsége nélkül veszíteni fognak. Sajnos Románia részéről csak a hangzatos ígéretek maradtak. Sem Vojvodinába, sem Timocba nem történt befektetés. „Nincs szükségünk olyan diplomatákra, akik megszégyenítnek minket”- mondta Predrag Balașevici. Az ott élő románoknak maguknak kell elboldogulniuk, sajnos nem kapnak román állampolgárságot sem. „Mikor lesz Románia segítőképes számunkra? Ha nem ma, mikor?- ezekkel a kérdésekkel zárta a két szerbiai képviselő beszédét.