A kaméleon RMDSZ: mikor az átláthatóságról van szó, azt mondják, hogy nem párt, hanem egy valamilyen egyesület

Articol disponibil în: Magyar Română

 

Az eBIHOREANUL újságírói által írt cikk újból rávilágít, milyen „politikát” folytatnak az RMDSZ tagjai

Átláthatóság… soha! A törvényszéktől kötelezve, hogy beszámoljon, miként költik el a pénzt, az idézett forrás szerint az RMDSZ Bihar megyei szervezete azt állítja, hogy nem párt.

Bár a politika „szakértője”, többségeket alkot és dönt össze, részt vesz az összes választáson, és évente kolosszális összegeket kap az állami költségvetésből a magyar etnikum képviseléséért, az RMDSZ azt állítja, hogy nem kell számot adnia a pénz elköltéséről.

Miután a Bihar megyei Törvényszék kötelezte a megyei szervezetet, hogy válaszoljon a BIHOREANUL jogos kérdésére az 544/2001-es, a nyilvános információkhoz való szabad hozzáférésre vonatkozó törvényre hivatkozva, átadva a legfrissebb a költségvetést, a politikusok megtámadták a bíróság döntését, azt kérve a Fellebbviteli Bíróságtól, hogy állapítsa meg, miszerint az RMDSZ nem párt, hanem egy akármilyen egyesület. „A lemez” amelyet a magyar politikusok mindannyiszor feltesznek, hogy elkerüljék a kötelezettségeiket…

Vizsga pártok számára

Idén tavasszal a BIHOREANUL átláthatósági vizsgálatnak vetette alá a helyi politikusokat, és arra kéri a parlamenti pártok megyei szervezeteit, amelyeknek közhivatalban és méltóságban vannak emberei, hogy nyújtsák be a 2018-as költségvetést, a bevételek és a kiadások részletezéseivel. A kérelmet az 544/2001. Sz. Törvény alapján hozták meg, amely szerint az ilyen információkat bármely olyan szervezet kérheti, amely állami pénzügyi forrásokat használ vagy kezel.

A csúcs az, hogy csak a PSD és az ALDE válaszolt a kérésre. A PNL Bihar megyei fiókjánál a kérés elkallódott, Ilie Bolojan elnök megígérte, hogy ellenőrzi a helyzetet, és elküldi a választ, anélkül, hogy aztán ezt megtette volna.

Az RMDSZ tekintetében a megyei szervezet teljesen figyelmen kívül hagyta a kérést, még akkor is, ha Szabó Ödön ügyvezető elnök megerősítette, hogy kézhez kapta megígérve, hogy választ ad, de nem tartotta be a szavát. Mivel nyilvánvalóan rosszhiszeműség volt részéről, a BIHOREANUL megtette, amit a törvény ebben a helyzetben megenged: kérte a Bíróságtól, hogy kötelezze válaszadásra az RMDSZ-t. Hasonló intézkedést nem lehetett felhozni a PNL ellen, mert az időhúzás miatt a folyamat megindításához szükséges 30 napos határidő lejárt.

Meg nem jelenés által kudarc

A törvényszékhez benyújtott keresetben a BIHOREANUL kimutatta, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete szándékosan megsérti a törvényt, és következésképpen a nyilvánosságnak az információkhoz való hozzáférésének jogát. A magyar politikusok továbbra is figyelmen kívül hagyták kötelezettségeiket: nemcsak nem válaszoltak a kérelemre, amelyet a kiadvány a bíróság elé terjesztett, hanem a párt egyetlen képviselője sem jelent meg a tárgyaláson a meghatározott időpontban.

Az eredmény természetes volt: a bíróság június 13-án hozott döntésével utasította az RMDSZ Bihar megyei szervezetét, hogy tegye közzé a tavalyi bevételeit és kiadásait. Ezen túlmenően az ítélet indoklásaképpen a bírák azt hozták fel, hogy ezek az adatok azon információk kategóriájába tartoznak, amelyeket az RMDSZ-nek hivatalból kellett volna közölnie anélkül, hogy kérelmet kapjon e tekintetben, így a válaszadás megtagadása a kifejezett igényre még súlyosabb!

Az ítéletet követően, június 28-án, Szabó Ödön ügyvezető igazgató átiratot küldött az újságnak, de sértő módon tette: nyomtatott formában küldte az információt, a Román Postán keresztül, átvételi elismervénnyel. A természetes az lett volna, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete elektronikus formában küldje a választ, ahogyan a felszólítást is kapta, és ahogy egyébként az 544/2001-es törvény megengedi. Nemcsak azért mert a dokumentum hamarabb ért volna a címzetthez, hanem mert pénzbe sem került volna.

Politizálnak, de mégsem párt

Bár elküldte a kért információkat, alárendelve magát az Igazságszolgáltatásnak, az RMDSZ Bihar megyei szervezete folytatta a konfliktust, a Kovács, Kádár & Társa ügyvédi irodához fordulva. Július 5-én, amikor Szabó elküldte a választ, fellebbezést nyújtott be a politikai alakulat nevében, kérve egyrészt az újratárgyalást, azzal az indokkal, hogy nem kapta meg a törvényszéki idézést, amit a postás a Bihar Megyei Magyar Diákszövetség postaládájába tett, amelynek székhelye uganabban a Fekete Sas palotában van; másrészt a BIHOREANUL kérésének elutasítását kérve, mint megalapozatlant, amelyre már válaszolt.

Mivel indokolta az RMDSZ Bihar megyei szervezet a lépését? Egyszerűen, a fiókszervezet vezetői azt állítják, hogy nem kötelesek válaszolni az 544/2010-es törvényre alapozott kérésre, mert “nem politikai párt, hanem egy egyesület”, amely 1990 januárban alakult az egyesületek és alapítványok törvénye alapján, a Magyar közösség érdekeit képviselendő. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői teljességgel figyelmen kívül hagyják azt a “részletet”, hogy tevékenységük elsősorban politikai jellegű, a formáció jelen lévén minden választáson.

Máskülönben, milyen világosabb bizonyíték lenne, hogy most is, akárcsak az elmúlt harminc év folyamán, szenátorai vannak a parlamentben (Cseke Attila és Derzsi Ákos), képviselőik (Szabó Ödön, Bíró Rozália), képviselők a megyei tanácsban, amely intézményt a PSD és ALDE-val folytatott politikai tárgyalásokat követően egy RMDSZ-es vezet (Pásztor Sándor)? Ezenfelül az RMDSZ-nek – a többi párthoz hasonlóan – pontosan azért, mert részt vesz a politikai választásokon, rendszeresen pénzügyi jelentést kell benyújtania az Állandó Választási Hatóságnak, amely dokumentum magától értetődően nyivános.

A mi pénzünkön

Azon túl, hogy pártként viselkedik, ami arra kötelezi, hogy beszámoljon a választüinek, az RMDSZ teljes mértékű finanszírozást élvez a közpénzből: cask tavaly 37 millió lejt kapott állami költségvetésből, a kisebbségeket képviselő formációknak elkülönített alapból. Hogy mire költötték apénzt, azt csak a magyar politikusok tudják, mert nem szeretik elmondani.

Nem utolsó sorban, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alá kell vetnie magát, akkor is ha nem tetszik, az 544/2001-es törvénynek, mert a törvény 2. cikke a kérelmekre való válaszadásra köteles szervezetk között felsorolja a “nem kormányzati közhasznú szervezeteket is, amelyek közpénzből törénő finanszírozásban részesülnek”. Pontosan amilyen az RMDSZ!

Lecke Kolozsvárról

Az RMDSZ vezetői gyakran használják azt a kifogást, hogy ők nem egy párt. Ugyanez történt 2017-ben, amikor az Átlátszó Erdély online újság kérte a szervezet tulajdonában lévő épületek adatait és a felmerült költségeket. Mivel nem kapott választ, a kiadvány a Kolozsvári Törvényszékhez fordult, azzal érvelve, hogy a romániai magyaroknak tudniuk kell, hogy a szervezet hogyan kezeli az összes polgár pénzéből kapott pénzeszközöket, hogy képviselje őket.

Válaszul a magyar politikusok megismételték azt a történetet, hogy az RMDSZ nem párt, de nem közhasznú szervezet sem, mert nem rendelkezik kormányhatározatban elismert ilyen státusszal. A bírák azonban elfogadták az újságírók kérését, azzal érvelve, hogy a formáció közhasznú nem kormányzati szervezet, mert „rendszeresen és túlnyomórészt tevékenységeket végez a magyar közösség érdekében, és közpénzekből finanszírozzák”. Ennek eredményeként arra kényszerítették a politikusokat, hogy válaszoljanak a kérésre, amihez tartották is magukat, de nem az újságnak címezték a választ, hanem megelégedtek azzal, hogy a párt oldalán közölték az információkat.

Mit találnak még ki?

Mivel az RMDSZ továbbra sem volt hajlandó információt szolgáltatni, az Átlátszó Erdély újból perbe adta a formációt, ezt is megnyerve. A döntés igazolására a Kolozsvári Törvényszék rámutatott, hogy az 544/2001-es törvény minden közhasznú, nem kormányzati szervezetre vonatkozik, nem csak a kormányhatározat által besorolt szervezetekre, és az ítélet ugyanolyan jogerős, mint az első alkalommal.

Ez nem gátolta meg az RMDSZ Bihar megyei szervezetét, hogy ugyanazt a hamis argumentumot hozza fel a Nagyváradi Fellebbviteli Törvényszéken, a BIHOREANUL- al szemben. Valószínűleg még egy leckére van szükségük, hogy megértsék a szerepüket. És a határaikat…

Zavaros válasz

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete által a Bihar megyei törvényszék ítélethirdetése után küldött válasz a párt 2018-as évi költségvetésére vonatkozóan távolról sem kielégítő. Például a Bihar megyei szervezet tavaly közpénzből 31.200 lej támogatást kapott, de nem számolnak be, hogy mire ment el a pénz.

Az állami szubvenció mellett az RMDSZ Bihar megyei szervezetének 303.486 lej bevétele volt, amiből 200.043 lej tagságdíjból, 52.910 lej adományokból és 50.530 lej bérbe adott saját székhelyekből. Senki nem tudja azonban hány székhelye van az RMDSZ Bihar megyei szervezetének és kinek adta bérbe azokat, miközben a Szövetség 1990 óta a polgármesteri hivatal bérlője.

Egy biztos, hogy a tekintélyes bevételek ellenére a fiókszervezetnek sikerült többet költenie, mint a bevétel összege, éspedig 342.494 lejt, a legnagyobb összeget az alkalmazottak kifizetésére költötték- 163.525 lejt. A költségek második helyén a rezsi áll (36.513 lej) és, meglepetés, bérleti díjak kifizetése (28.497 lej).

A BIHOREANUL hivatalosan fogja kérni az RMDSZ- t magyarázza meg az adófizetőknek ezeket a dolgokat.