A kisebbségek jogait visszafele olvassák a magyar politikusok

Articol disponibil în: Magyar Română

Furcsa közleményt adott ki az RMDSZ Csíki Területi és Csíkszeredai Városi Szervezete, mely arra utal, hogy szegény magyar politikusok teljesen el vannak szakadva a valóságtól. A közleményben a kisebbségek jogairól van szó. Ébresztő, RMDSZ-es urak! Hargita megyében a románok a kisebbség… miről beszéltek? Ti nem engeditek kitenni a románoknak a zászlójukat, és nem fordítva… és lámcsak, a román kisebbség reklamálja a visszaéléseiteket, ahogy ti is országos szinten reklamáljátok a többség által országosan elkövetett visszaéléseket. Ne beszéljetek butaságokat, mert TÖBBSÉGIEK vagytok Hargita megyében… beszélhettek ország szinten megsértett jogokról, de nálatok otthon Hargita megyében, ahol a választottak és a közigazgatás 90%-a magyar ajkú, na ez már siralmas. Érthetetlen, hogy a magyarok 27 éve folyamatosan egy olyan politikai osztályra szavaznak, amely nem képes az életük javítására, ellenkezőleg, a magyarok sorsa egyre rosszabb.

NEM KÉNYSZERÍTHETIK FÉLÁRBOCRA KISEBBSÉGI JOGAINKAT

Újabb zászlóper tárgyalását tűzték ki a Hargita Megyei Törvényszéken ma délelőtt, amelyet végül elnapoltak január 10-re. A Csíkszereda polgármestere ellen indított perben a helyi önkormányzat vállalja a per felvételét, mert csak a jogi személyiséggel rendelkező polgármesteri hivatal állhat perben. A felperes iratcsomója azonban több sebből is vérzik, többek között ezért halasztották el a tárgyalást. A pert a Csíki Játékszín épülete előtt található székely zászló, valamint a városzászló miatt indította a zászlópereiről már jól ismert Dan Tanasă által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület.

Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere, az RMDSZ Csíkszeredai Városi Szervezetének elnöke magánszemélyként lépett be a perbe, amellyel az a célja, hogy az ügyet Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán is tárgyalhassák. Ezt a lépést egyébként megtette már a városháza épületében található zászlók ellen indított perben is.

Az alpolgármester által összeállított ellenvetésben számos olyan tényt emel ki, amely a jelen jogszabályok értelmében indokolatlanná teszi Dan Tanasă keresetét. A polgármester perbefoghatatlanságán túl a második probléma, hogy az egyesület a zászlóeltávolítási követeléseinek nem közigazgatási, hanem csak polgárjogi perben szerezhetne érvényt. A kereset harmadik gyenge pontja, hogy Dan Tanasă nem bizonyította be, hogy jogilag képviselheti a Méltóságért Európában Polgári Egyesületet. Az alpolgármester negyedik ellenvetése Dan Tanasă érintettségével kapcsolatos, ehhez egy marosvásárhelyi pert említ meg előzményként, amelyben egy magyar nemzetiségű magánszemély kérte a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését. Őt azzal az indokkal utasították vissza, hogy nem helyi lakos, ezért nem lehet érdeke a kétnyelvű táblák ügye. Mint ismeretes, Tanasă nem Hargita megyei lakos, míg az egyesületet Bukarestben jegyezték be. Az ellenvetésben az is szerepel, hogy a város zászlójának levételével kapcsolatban azért alaptalan Tanasă követelése, mert annak használatát még 1994-ben jóváhagyták.

Az alpolgármester további kifogása a periratban az a megfogalmazás, amely szerint egy másik ország zászlója leng a színház előtti téren. Füleki Zoltán annak bizonyítékát is csatolta az iratcsomóhoz, hogy egy évvel ezelőtt a Suceava megyei Gura Humorului településen katonai parádé keretében húzták fel Bukovina régió zászlóját. Hozzátette, a székely zászló nem egy másik ország jelképe, hanem, ahogy Bukovina zászlója, úgy a székely zászló is egy romániai régiót jelöl.

„Tanasă azokon a joghézagokon tud fogást találni, ahol a törvények nem egyértelműek, és minden bíró úgy értelmezi azokat, ahogy akarja. A törvények nem szabályozzák tisztán és pontosan, hogy mikor és kinek milyen joga van. Az alkotmány hatodik cikkelye azt mondja ki, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez. Véleményem szerint, ebben az esetben alkotmánysértés is történt. Azért kell ott lenni a parlamentben, hogy az eddig megszerzett jogokat nehogy elveszítsük. Nem szeretném, hogy odajussunk, ahol 1989-ben tartottunk: hogy ne írhassuk le a város nevét magyarul” – jelentette ki az alpolgármester.

Amint ismeretes, az RMDSZ-nek sikerült idén elérni, hogy Bogdan Diaconu, a magyar nyelv közhivatalokban való használatának tiltását előíró törvénytervezetét visszautasítsák, mivel az ellentmond az alkotmánynak. Korodi Attila képviselő szerint a Tanasă zászlópereinek sikeressége jól példázza azt, hogy mit jelent, amikor egy bizonyos ügy mellett nincs elegendő többség, ezért nehézkes a tartós megoldás megtalálása.

„Új többségre van szükség ahhoz, hogy ebben konszenzusra jussunk és olyan törvényes keretet alkossunk, amely egyszer s mindenkorra – a kisebbségi jogok figyelembevételével – tisztázza a hasonló helyzeteket. A kiindulási pontunk az, hogy csak magunkra számíthatunk, mert jó szándékú többséget egyelőre nem látok, viszont az a dolgunk, hogy keressük azt a többséget” – fejtette ki Korodi Attila.

Az RMDSZ Csíki Területi és Csíkszereda Városi Szervezetének közleménye

UI: Mikor legközelebb még közleményt adnak ki magukat áldozatnak beállító RMDSZ-es urak, írják le románul is, hogy a románok is olvashassák a visszaéléseikről szóló őket érő vádakat. ha csak magyarul írnak… jelentőségteljesnek állítják be magukat a magyar választóközönség előtt, de a románoknak nem mondanak konkrétan semmit. Így harcoltok a magyar etnikumért? Teszitek magatokat, hogy a román hatóságokkal hadakoztok, holott nekik halvány fogalmuk sincs panaszaitokról?

Iosub Robert