Acest site foloseste cookies. Continuarea navigarii pe acest site se considera acceptarea politicii de confidentialitate si protectia datelor. Click aici pentru detalii.

A magyarok őrzik a locsolás hagyományát

Hargita megyei magyarok ezrei őrzik a lányok, asszonyok locsolásának hagyományát, mint az élet és termékenység jelképét.

A néprajzkutatók szerint a hajadon lányokat kútvízzel locsolták, néha egy egész vederrel rájuk öntöttek, az utóbbi időben azonban a kútvizet felváltotta a kölni.

A locsolásra versikében kérnek engedélyt. Ezeket a verseket általában a szülőktől, nagyszülőktől tanulják a fiúk. A tavasz közeledtéről szólnak a vidám versikék.

Hétfő reggel a gyerekek indulnak elsőkként locsolni rokonokhoz, szomszédokhoz, olykor az apukáktól, nagyobb fiútestvérektől kísérve. A locsoló gyerekek süteményt, piros tojást és pénzt kapnak ajándékba.

Dél után indulnak locsolni a fiatal fiúk, felnőtt férfiak, akik keresztül kasul járva a településen sokszor éjfélig tartó locsolásba merülnek, attól függően, hogy egy-egy hölgynél mennyit időznek.

Kászonaltíz az egyik olyan település, ahol féltve őrzik ezt a hagyományt és az idősek gondoskodnak a fiataloknak átadni azt.

’Reggel a gyerekek indulnak locsolni a lányos házakhoz, ahol locsolóverset mondanak, majd megöntözik a lányokat kölnivel. A kezdetek kezdetén még kútvízzel locsoltak. Ez egy különleges nap a férfiak számára is, mert hivatalosan is elmehetnek otthonról a sógornőket, női rokonokat meglocsolni, hogy el ne hervadjanak. A szokást szülők és nagyszülők egyaránt igyekeznek továbbadni’ mondja András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere.

A locsolóversikék a feltámadás csodájáról, a lányok és nők szépségéről szólnak. A meglocsolt nők és lányok szerencsések lesznek egész évben, frissek és üdék maradnak, egészséges gyermekeknek adnak életet. A férfiakra, akik kihagyják a locsolást balszerencse leselkedik.

András Zoltán szerint ennek a hagyománynak közösségmegőrző szerepe is van olyan időkben, amikor mindenki közösségi oldalakon lóg ahelyett, hogy barátaival és rokonaival személyesen találkozzon.

’ Értékelésem szerint ez a hagyomány közösségformáló erővel is bír. Napjainkban a nehézségek miatt az emberek visszahúzódóbbak lettek és olyan eseményekre van szükségünk, amelyek megmozgatják őket. Az emberek inkább a Facebook-on kommunikálnak, nincs valódi érintkezés. Fontosnak tartom, hogy élőben kommunikáljanak és szocializálódjanak, hogy megkérdezzék egymást gondjaikról, bátorítsák egymást. Ezt jelenti közösségi szellem, amely napjainkban megerősítésre szorul’, emelte ki a lényeget András Zoltán.

A környéken ünneplő turistáknak is be szokták mutatni ezt a fiatalok által nagyon kedvelt szokást és a vendégek a házigazdákkal együtt járnak locsolni.

A csíkszeredai Székedi Ferenc publicista szerint ez a népszokás a ’ termékenységi kultusszal, de Krisztus megfeszítését követő egyes bibliai történésekkel is összefüggésbe hozható. A hagyomány megőrződött még a kommunista rendszerben is és Gheorghiu Dej idején is. Az utóbbi időben a férfiak a gyermekes versikéknek érzelmes, erotikus és vicces felhangot adtak’.

A vallásos hit szerint a zsidók lelocsolták a Jézus feltámadásának hírét hozó tanítványokat, ezt örökíti meg ez a szokás.

Forrás: voceatransilvaniei.ro




Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.