A Székely Nemzeti Tanács (CNS) székely személyi igazolvány bevezetését tűzte ki célul

Articol disponibil în: Magyar Română

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) be akarja vezetni a székely személyi igazolványt, amely az olyan klasszikus elemek mellett, mint a név és a lakcím, a tartomány területi autonómiája melletti elkötelezettséget is tartalmazná.

Székelyföld Románia történelmi vidéke, amely Délkelet-Erdélyben, egy zömmel székelyek lakta területen található, közigazgatásilag főként Kovászna, Hargita megyéhez, Maros megye egy részéhez, de Fehér, Bákó, Kolozs és Neamt megyék egy részéhez is tartozik.

A Tanács Állandó Bizottsága december 6-án, hétfőn bocsátotta nyilvános vitára a székely személyi igazolvány bevezetéséről szóló határozattervezetet – írja az MTI magyar hírügynökség.

A projekt szerint a székely személyi igazolványt bárki megszerezheti, aki 18. életévét betöltötte a Székelyföldön lakóhellyel rendelkezik vagy azon kívül él, de székelynek vallja magát, és egyetért a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott Székelyföld autonómiastatútumában meghatározott területi autonómiával.

A székely személyi igazolvány egy nyomtatvány kitöltésével igényelhető, amelyen szerepelnie kell a kérelmező vezeték- és keresztnevének, születési idejének és helyének, állandó lakhelyének és nemének. A nyomtatványnak előre nyomtatott formában tartalmaznia kell a pályázó Székelyföld területi autonómiája iránti elkötelezettségét.

A székely dokumentum olvashatóan csak a rendszer által generált nevet és azonosító számjegysorozatot tartalmazná, a többi személyes adat QR-kódban jelenne meg. A kártyaadatbázist a Tanács Állandó Bizottsága által kijelölt szervezet vagy intézmény kezelné.

A tervezet szerint a székely személyi igazolványt le lehet vonni azoktól, akik nyilvánosan ellenzik a kérelemben megjelölt értékeket. A kártyát minden olyan személytől be kell vonni, aki lemond róla és személyes adatainak törlését kéri az adatbázisból.

A határozattervezet bevezetőjében a SZNT felidézte: a Székelyföld területi autonómiájának előkészítése során eddig elkészítette a Székelyföld autonómia statútumát, megrajzolta a Székelyföld külső és belső közigazgatási határait, és megalkotta annak jelképeit: zászlót, címert, és a terület rövidített szimbólumát. Emellett a SZNT közölte, hogy a térség nyelve a magyar, kijelölte Székelyföld hivatalos ünnepeit (március 10-én a székely szabadság napja és október utolsó vasárnapján a Székelyföld autonómia napja), és előterjesztette azt a javaslatot, amely alapján a Székely Helyi Nagygyűlés a „Székely Himnuszt” a Székelyföld himnuszává nyilvánította.

A székely személyi igazolvány bevezetését a Tanács Állandó Bizottsága kezdeményezte azzal az indokkal, hogy „bármely országban vagy egy ország autonóm régiójában a legfontosabb alkotóelem az ott élő lakosság, amelynek tagjai elfogadják az ország alkotmányát, ill. az autonóm régió alaptörvényét”.