A történelemről, jövő időben- A Román Kereskedelmi és Iparkamara

Articol disponibil în: Magyar Română

A Román Kereskedelmi és Iparkamara az utóbbi 150 évben a román üzletemberek képviseletének egyik legfontosabb fóruma volt. A szabad piacgazdaság exponenseként a Román Kereskedelmi és Iparkamara aktívan hozzájárult az üzleti környezet, és értelemszerűen Románia fejlődéséhez.

A Román Kereskedelmi és Iparkamara története szorosan kapcsolódik a Román Fejedelemségek XIX, századvégi modernizációjához, és országunk területén az első Kereskedelmi Kamara létrehozás referenciapont volt a negyvennyolcas nemzedék számára. Az 1848-as forradalom során kitűnt Stefan Golescu, az oláh burzsoáziából származó, Svájcban tanult fiatalember. Az Oszmán Birodalom képviselőivel való Islaz-i Nyilatkozat tárgyalásain való részvételét követő száműzetés után, Golescu 1857-ben visszatér az országba és egyike azoknak, akik két évvel később Alexandru Ioan Cuzat választják Havasalföld uralkodójává. Stefan Golescu pénzügyminiszter lesz a Ion Ghica kormányban, tervei között szerepel a Kereskedelmi Kamara létrehozása.

Három évvel később, 1863-ban, C.A. Rosetti mezőgazdasági miniszter a Kereskedelmi Kamara meglakítására vonatkozó újabb kezdeményezést nyújt be a Törvényhozói Gyűléshez. 1864 szeptember 30-án Alexandru Ioan Cuza uralkodó rendeletet ír alá a Kereskedelmi és Iparkamara létrehozásáról. A terv egy új román állam létrehozását és ennek modernizálását tűzte ki célul, olyan intézmények által, amelyek által a Román Fejedelemségek a nyugati kapitalista gazdasági rendszerhez kötődnek. Az uralkodói rendelet szerint 15 Kereskedelmi Kamara létesült az Egyesült Fejedelemségek területén.

A kor képviselői által felhozott probléma a Kereskedelmi Kamarák prefektusi hivataloknak való alárendeltsége volt, ami által szerintük a gazdasági szabadság nem volt teljességgel betartva. A Kereskedelmi Kamarákra vonatkozó törvénykezés megváltoztatására tett húsz év próbálkozás után 1886-ban a kereskedők végre elérték egy királyi rendelet kiadását, amit I. Károly király írt alá. Ez előírta a kamarák kivonását a kormány fennhatósága alól, és a Kereskedelmi Kamarák számának 10-re csökkenését. Ez a törvény majd negyven évig volt hatályban, amikor a Nagy Románia Parlamentje módosította. Ferdinánd király kihirdette a Kereskedelmi Kamarák harmadik törvényét, amely által megreformálta a romániai kamara rendszert. Az új szabályozás növelte a Kereskedelmi Kamarák számát és hatáskörét, valamint előírta egy országos szervezet létrehozását a Kereskedelmi és Iparkamarák Egyesülete néven, amely képviselje a területi kamarákat.

A Román Királyságban a Kereskedelmi és Iparkamarák szerepe egyre fontosabbá vált és egyre összefüggőbb lett az idők gazdasági realitásaival. A Román Kereskedelmi Kamara rányomta bélyegét a kereskedelmi és ipari oktatás első formáira, nemzetközi kapcsolatokat alakított ki más államok hasonló intézményeivel, hozzájárult a kereskedelem liberalizálásához, a közlekedés és kommunikáció korszerűsítéséhez, a belső piac bővítéséhez és megszilárdításához.

1949-ben Románia Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének 74. rendelete megszűntette a romániai Kereskedelmi és Iparkamarákat. Egyetlen, ami működésben maradt a kommunista rendszer szigorú ellenőrzése mellett, az a bukaresti Kereskedelmi és Iparkamara volt, amit Románia Népköztársaság Külkereskedelmi Kamarája néven újjászerveztek. 1971-ben az intézmény Románia Szocialista Köztársaság Kereskedelmi és Iparkamarája lett.

Az 1989-es forradalmat követően, 1990-ben Románia Kormány elfogadta a kereskedelmi és iparkamarákra vonatkozó 139-es törvényrendeletet. Az új Kereskedelmi Kamarák nem kormányzati szervi és asszociatív üzleti státusszal rendelkeztek; a magánvállalkozók által dominált piacgazdaság fő pilléreivé váltak. A Kereskedelmi és Iparkamarák újjáépítésével ezeken belül létrejött a Kereskedelmi Nyilvántartás rendszere.

Ebben az időszakban a Román Kereskedelmi és Iparkamara és az egész Kamara rendszer erőfeszítéseket tettek Románia piacgazdaságának rekonstrukciójára az Európai Unióba és az euro-atlanti struktúrákba való beilleszkedés érdekében. A Román Kereskedelmi és Iparkamara fejlesztette a Kereskedelmi Nyilvántartás tevékenységét, meghatározta a szakmai oktatás körvonalait és letette egy modern kiállító társadalom alapjait a hazai és nemzetközi szinten ismert Romexpo SA által.

Jelenleg a Román Kamara rendszert a 2007/335-ös törvény szabályozza, amelyet a 2011/39-es törvény egészít ki. A jelenlegi szervezés hasonlít az 1925-ös évi szabályozásra, amikor minden megyeszékhelyen volt egy Kereskedelmi Kamara, ezek pedig a Román Kereskedelmi és Iparkamara köré csoportosultak. Ily módon a romániai Kamara rendszer az üzleti környezet asszociatív hálózatát képviseli a legkiterjedtebb országos képviselettel és az egyetlen, minden megyében jelen levő szervezet.