Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői közös cselekvési tervről tárgyaltak

Articol disponibil în: Magyar Română

Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői pénteken, Kolozsváron közös cselekvési tervet beszéltek meg. Szili Katalin, magyar miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrehozott, az autonómiáról szóló kerekasztal résztvevői a 12 pontos munkadokumentummal kezdték meg a tárgyalásokat, tájékoztat az MTI.

A politikai szervezetek vezetői újólag megerősítették elkötelezettségüket a 2018 január 8-án aláírt együttműködési megállapodásban kitűzött célok mellett. A kerekasztal résztvevői kijelentették, hogy egyhangúlag támogatják a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését, és arra kérik az összes európai polgárt, hogy írják alá a dokumentumot, támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek a román-magyar megbékélést szolgálják, és hogy tisztelegnek az 1989-es temesvári események 30. évfordulója előtt.

A nyilatkozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Székely István ügyvezető alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Zakariás Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök írta alá.

Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői az autonómia-kerekasztal júliusi kiadásában megállapodtak, hogy szeptember végéig kidolgozzák az operatív együttműködésről szóló cselekvési tervet a következő két évre.

Az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelvet Tusványoson ismertette Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa. Elmondása szerint vannak alapelvek, amelyek szerint a helyi nemzeti kisebbségek problémája nem belső ügy, hanem egy európai probléma; hogy a nemzeti identitást meg kell védeni, és ebben az értelemben mind az egyéni, mind a kollektív jogokat el kell ismerni; hogy a nemzeti identitást nem feltétlenül kíséri az állampolgárság, és az őshonos közösségeknek az államok alkotóelemeinek kell lenniük.

A 2018. január 8-án aláírt közös nyilatkozatban az RMDSZ, az EMNP és az MPP elnöke megállapodtak, hogy száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről. Azt is kijelentették, hogy a Székelyföld területi autonómiáját a Székelyföld történelmi határain belül képzelik el, és hogy az autonóm Székelyföldön belül a magyar nyelvnek egyenlőnek kell lennie a román nyelvvel. A felek megállapították, hogy egy másik közös cél a történelmi Partium régió speciális kétnyelvű adminisztratív státusának megteremtése és a kulturális autonómia elérése minden magyar számára.