Az erdélyi magyarok gazdasági és társadalmi jövőképe borúlátó

Articol disponibil în: Magyar Română

A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés eredményei szerint az erdélyi magyarok pesszimisták a járvány gazdasági és szociális hatásaival kapcsolatban. A gazdasági és szociális helyzetről április elején készült felmérés eredményeit csütörtökön tették közzé az Erdelystat.ro oldalon. Eszerint az erdélyi magyarok körében szinte teljes konszenzus van abban, hogy a járvány gazdasági hatásai legalább annyira negatívak lesznek, mint a 2008-as pénzügyi válságé, a válaszadók egy részsének még sötétebb a jövőképe. A megkérdezettek kétharmada szerint anyagi helyzetük jelentősen romlani fog. A válaszadók csupán egyharmada gondolta úgy, hogy a járványnak nem lesz negatív hatása a családi költségvetésre.

A válaszadók 42%-a valószínűsíti, hogy lehetnek olyan alapkiadásai, amelyeket nem tud majd fedezni, amennyiben a járvány elhúzódik 2–3 hónapot. A legtöbben a közköltségek fizetésének nehézségét jelölték meg, de a válaszadók majdnem egynegyede attól tart, hogy nem lesz elegendő pénze ennivalóra sem.

A felmérés során a februárban még aktív személyeknek csak 63% -a mondta, hogy továbbra is dolgozik, de egyharmaduk azt állította, hogy attól tartanak, hogy elveszítik munkájukat, ha a tilalmak további két-három hónapig maradnak érvényben. A még februárban aktív személyek 8% -a mondta, hogy már munkanélkülivé vált, 22% szerint technikai munkanélküliségre küldték őket, 5%  fizetetlen szabadságot vett ki,  8% azt mondta, hogy a munkáltatónak már szándékában áll műszaki munkanélküliségre küldeni vagy elbocsátani őket.

A munkahelyüket egyelőre biztonságban tudók alapvetően szellemi foglalkoztatottak, akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak. A mezőgazdaságban tevékenykedők az alacsonyabb gazdasági kockázatú csoportba tartoznak. Itt alapvetően a saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben, az alkalmazottként dolgozók egy számottevő részét szintén fenyegeti a munkanélküliség vagy a kényszerszabadság veszélye.

A korlátozások a még dolgozó személyeknek is megváltoztatták a munkakörülményeit. A jelenleg még dolgozók 16%-ának jelentősen, 20%-ának valamelyest csökkent a munkaideje. A munkaidő növekedéséről a megkérdezettek 8%-a számolt be. A válaszadók 20%-a kizárólag otthonról dolgozik, 8% részben otthonról, részben a munkahelyén. Kb. 70% a munkahelyén dolgozik, az esetek nagy részében védelmi intézkedéseket tettek.

A kutatást az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette, 2020. április 1–10. között, 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők, írja az MTI.