Az ököl törvénye a csíkszeredai kórházban?

Articol disponibil în: Magyar Română

Az ököl törvényét alkalmazzák a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban is? Olyan kérdés, amelyre félünk is válaszolni, de személyes véleményünknek nem állhat senki útjába. Az országos tévéadón néztem a minap egy híradót, melyben kórházi kezelés alatt álló két női páciens verekedéséről számoltak be.

Nemrég jutott el szerkesztőségünkhöz egy hír, miszerint a csíkszeredai kórházban is „hasznos a verés”, ám a „harcok” nem a páciensek, hanem az alkalmazottak közt folynak. Pontosabban egyes főnökök a kórházban ököllel osztják az igazságot azoknak az alkalmazottaknak, akik nem értik az irányvonalat. A döbbenetes az, hogy az efféle bánásmódok gyanúja (mert amennyire megértettük nem egyedi esetről van szó) pont ott merül fel, ahol normális körülmények között a zúzódásokat és véraláfutásokat kellene megfontoltan megvizsgálni jogi orvosi bizonylat kibocsájtása céljából. Azaz a Hargita megyei Jogi Orvosi szolgálatnál, ahol az ember magasabb fokú civilizációt várna el az itt dolgozóktól a több mint 10.000 lejes fizetésük mellett. A szóbanforgó esetben felmerül a gyanú, hogy a zúzódásokat és kékségeket nem tanulmánynak vetették alá, hanem ellenkezőleg, sebészi pontossággal (mit tehetnénk, szakmai ártalom) a szolgálat igazgatója, Sinkó János okozta egyik beosztottjának, Köllő Venczelnek.

A „javító” szándékú, 2016 szeptemberében történt verés (nehezen érthető középkori, vagy inkább törzsi viselkedés a III. évezredben) indítóoka, hogy a beosztott egy szabadnapot kért a pihenőszabadságából, ami az ő elidegeníthetetlen joga. Időközben az illető beosztott nyugdíjba távozott (nem értettem pontosan, hogy önként vagy kényszerítve). Egy civilizált országban köztisztviselő ilyen fokú visszaélését legkevesebb egy fegyelmi bizottság vizsgálta volna ki (az ütlegelés vagy más testi sértés még szerepel a Büntetőtörvénykönyvben). Ez viszont nem történt meg a magát ezzel is önrendelkezőnek bizonyító Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznál.

Demeter Ferenc kórházmenedzser diplomatikus választ adott a témában: „Nem tudtam a veszekedésről. Érdeklődtem mindkét félnél, sajnos az egyik időközben nyugdíjba vonult, nem sikerült elérnem, csupán Sinkó Doktorral beszéltem. Állítása szerint nem veszekedésről volt szó, csak szóváltásról, az egész csak szóban történt, nem volt tettlegesség. A volt főnővérrel is beszéltem, aki gondolom egyikük pártját sem fogja, elmondása szerint nem látott semmit, csak hallotta a szóváltást, ő sem tud tettlegességről.”

Sajnos a Hargita megyei törvényszéki orvosi részlegen történtek nem egyedüli esetek. Ugyanígy viselkednek Neamt vagy Bákó megyében is. Valószínű a 200 millió régi lejre rugó mesés fizetéseik miatt isteneknek képzelik magukat és viselkedési zavarról tesznek tanúságot nemcsak egymás közt, hanem a páciensekkel szemben is. Ám mindez még megy egy ideig, mert amilyen ütemben fejlődik a technológia csak idő kérdése és a világhálón megjelennek a magukat a felkelő és a lenyugvó Napnak tartó orvosokról szóló filmek.

I.R.