Az Orban kormány megkezdi a közigazgatási reformot: megszünteti a megyei struktúrákat, ezeket regionális struktúrákkal helyettesítve

0

Articol disponibil în: Magyar Română

Foto: Cele 8 regiuni de dezvoltare din România (Sursa: Calea Europeană)

De facto regionalizáció: Régiók helyettesítik a megyéket a minisztériumi diagramban. Az Orban kormány megkezdi a közigazgatási reformot anélkül, hogy megvárná az Alkotmány esetleges módosítását.

A Belügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és Európai Alapok Minisztériuma radikális változtatásokat terveznek a megyei struktúrák megszüntetésével és ezek regionális struktúrákkal való helyettesítésével. Ez az első lépése egy nagyméretű közigazgatási reformnak, amire Orban miniszterelnök és Iohannis elnök is utalt az elmúlt hónapokban.

  • A központi közigazgatás jelenlegi szervezetét, amelynek mind a 40 megyében, mind Bukarestben és körzeteiben vannak struktúrái, folyamatosan bírálják a hatékonyság hiánya és a szerteágazó bürokratikus apparátus fenntartása miatt, amely hatalmas költségeket jelent az állam számára. A terület megyék helyett régiók szerinti felépítése azonban nem valósítható meg az alkotmány módosítása nélkül, így a legtöbb minisztérium és központi intézmény évtizedek óta változatlanul fenntartja területi struktúráját.
  • A három minisztérium átszervezésére azonban az egész kormány szintjén elfogadott egységes stratégia hiányában kerül sor. Jelenleg nem világos, hogy a három kulcsfontosságú minisztérium reform kezdeményezései milyen program-dokumentumokon vagy hatásvizsgálatokon alapulnak.

Az elmúlt évtizedben két jelentős példa volt a megyei struktúráról a regionális struktúrákra való áttérésre: az Országos Adóügyi Hivatal (ANAF – 2013-ban) és a SRI 2019-ben, a G4Media.ro által első ízben bejelentett meglepetésként. Mindkét intézményt regionális alapon szervezték újjá, tevékenységük hatékonyabbá tétele érdekében.

Az év eleje azonban Marcel Vela belügyminiszter hivatalos bejelentését hozta, amely a minisztérium összes struktúrájának konzultációjára indította el a belső reform érdekében. Vela bejelentette, hogy a reformterv erre a hét végére elkészül. Elmondta, hogy ő a regionalizáció híve, példának hozva fel a Csendőrség Főfelügyelőségét, amely a megyei struktúra helyett regionális struktúrát javasolt, hasonlóan a határrendészet jelenlegi megszervezéséhez.

„Megbeszélést folytattam a Csendőrséggel, amely egyetért a határrendészet modelljének lemásolásával, ami azt jelenti, hogy létezik egy regionális parancsnokság, több területi felügyelőséggel, tekintve, hogy hatékonyabb lesz a kommunikálás, mindez szervezés és operatív intézkedések kérdése. A minisztérium számára ez jó lesz, mivel bizonyos, magas fizetéssel járó pozíciók száma csökkenni fog, ezáltal pénzügyi megtakarítás jön létre egyéb kiadásokra, például rendőrségi felszerelésre, vagy létesítmények korszerűsítésére. Ha létrejön egy olyan mértékű hatékonnyá tétel, mint a határrendészet esetében, úgy gondolom, a kommunikáció is jobb lesz. Ne feledjük, hogy jelenleg az 1968-as közigazgatási reform szerint vagyunk szerveződve”- mondta Marcel Vela.

A Munkaügyi Minisztériumban megbeszélések folynak a megyei struktúrák helyett regionális struktúrákon alapuló belső átszervezésről. A G4Media.ro információi szerint a Munkaügyi Felügyelet, az Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) és az Országos Munkaerő Ügynökség (ANOFM) kerül célpontba, mindegyik jelenleg megyék szerint szervezett, de régiók szerint is megszervezhető.

A harmadik terület, ahol az Orban kormány decentralizálhat és regionális alapon szervezhet, az a regionális operatív programból (ROP) származó európai alapok kezelése, azaz a helyi közösségeknek szánt finanszírozási vonal, amelyből általában az önkormányzatok hívnak le pénzforrásokat.

A kormány által a tavalyi év végén megvitatott memorandum kimondja, hogy a Fejlesztési Minisztérium elveszíti a ROP menedzser státusát a nyolc regionális fejlesztési ügynökség (ADR) javára, az Európai Alapok Minisztériumával együttműködve.

Van azonban egy probléma, amelyet a hivatalos dokumentum említ: a 8 fejlesztési ügynökség ma nem kormányzati szervezetek, amelyek nem tudják ellátni az irányító hatóság funkcióját. A javaslat szerint olyan megoldásokat kell megtalálni, amelyek lehetővé teszik számukra az állami költségvetésből kölcsönök engedélyezését, aminek érdekében az állami költségvetésre vonatkozó 500/2002-es törvény módosítása indokolt.

Forrás: G4Media.ro

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More

Privacy & Cookies Policy