Borboly Csaba: „A jó együttműködés Neamţ megyével folytatódik, a fenntartható fejlődés érdekében, a közösségek javára, függetlenül attól, hogy kié a Békás-szoros!”

Articol disponibil în: Magyar Română

• Borboly Csaba nem akarja politikai vagy választási eszközzé tenni a határvitát

Hargita Megye Tanácsa csütörtökön, november 9-én két helyszínen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatót a Neamţ megyével kialakult határvita témájában.

Ezzel kapcsolatban Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ismertette a kiinduló helyzetet és az azt követő lépéseket, amelyek a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékhez benyújtott felülvizsgálati kérelemmel zárultak.

„Úgy véljük, hogy a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróság döntése nem egyértelmű, ellentmondásokat, ellentmondásos érvelést láttunk, és rendkívüli úton kérjük a helyzet tisztázását. Hogyan jutottunk idáig? Voltak olyan hírek, hogy Hargita Megye Tanácsa elvesztette ezt a közel 700 hektáros területet, ahol a Békás-szoros található, és tisztázni szeretnénk a helyzetet. Az a dokumentum, amelyen a Neamt megye és Almásmező javára hozott bírósági ítéletek alapulnak, az az 1998-as keltezésű jegyzőkönyv, amelyben Gyergyószentmiklós képviselője aláírta a két közigazgatási egység közötti határok elismerését. A törvény szerint, ha két közigazgatási egység közötti határ megyehatár, akkor a megyei tanács képviselőjét is meg kell hívni” – mondta Borboly Csaba.

2009-ben Hargita Megye Tanácsa kérésére a gyergyószentmiklósi városháza pert indított az 1998-as jegyzőkönyvi eljárás megsemmisítése érdekében, amelyhez 2010-ben a megyei tanács is félként csatlakozott. 2010-ben ez a per több bíróságra is áthelyeződött, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék úgy döntött, hogy az ügyet a Prahova Megyei Bíróságon, majd a Ploieşti-i Fellebbviteli Bíróságon kell elbírálni. Első fokon, 2019-ben, a Prahova Megyei Bíróságon Hargita Megye Tanácsa nyert, a fellebbezés során pedig a Ploieşti-i Fellebbviteli Bíróságon született olyan döntés, amelyben Hargita Megye Tanácsát kivették a perből. Egyedül Gyergyószentmiklós önkormányzata maradt a folyamatban, mivel a bíróság úgy ítélte meg, hogy nem vonhatja vissza az 1998-ban hozott döntését.

Hargita Megye Tanácsa fellebbezést nyújtott be a megsemmisítés ellen, amelyet Ploieşti-en tárgyaltak, és 2021-ben elutasítottak.

„Látva, hogy nem tudunk továbblépni annak a Gyergyószentmiklós által aláírt elismerő okiratnak a megsemmisítésén, új pert indítottunk, 2022-ben, a Hargita Megyei Bíróságon, rámutatva, hogy a határ nem megfelelően van megállapítva, mert a megyei tanács képviselője nem volt jelen. A Hargita megyei bíróság 2023 áprilisában elutasította a keresetet, ezért fellebbeztünk a marosvásárhelyi fellebbviteli bírósághoz, amely több dologban is igazat adott nekünk, de egy, és ez a legfontosabb, hogy a Neamţ megye a jegyzőkönyvet egyéni lépésnek tekintette, amelyet csak 1 éven belül lehet megtámadni” – hangsúlyozta az elnök is.

Kovács Zsolt, Hargita Megye Tanácsának jogtanácsosa rámutatott: „Az eddigi eljárásban valamennyi bíróság megállapította a vitatott jegyzőkönyv jogi minősítését, mint szabályozási jellegű közigazgatási aktus, és ebből következően a megsemmisítés iránti kereset bármikor benyújtható. A Prahova Megyei Bíróság és a Ploieşti-i Fellebbviteli Bíróság ezen megállapításaival ellentétben mind a Hargita Megyei Bíróság, mind pedig a fellebbezés alapján a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság úgy ítélte meg, hogy egyedi közigazgatási aktusról van szó, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság általuk hivatkozott határozatai megállapítják, hogy az aktus legfeljebb anyagi művelet, azaz nem közigazgatási aktus. Ez a két jogerős határozat gyakorlatilag ellentmond egymásnak az általunk vitatott 1998-as demarkációs törvény minősítése tekintetében, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be, amelyet a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék fog tárgyalni az ellentmondás miatt. A rendkívüli fellebbezés csak eljárási kérdéseket érint, nem foglalkozik az ügy érdemi részével, így kedvező döntés esetén az ügyet újratárgyalásra küldik a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bírósághoz vagy akár a törvényszékhez”.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtása egy lépés, de van még egy tisztázandó út, mégpedig az országos számítógépes telekkönyvi rendszer bevezetése, amely, ha elkészül, jogi (közigazgatási) aktus lesz, amelyet kedvezőtlen esetben megtámadhat Gyergyószentmiklós önkormányzata.

Borboly Csaba ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon jó a kapcsolat Neamţ megyével, közös tervek és projektek vannak a térség fenntartható fejlődésére, útépítéssel, turizmusfejlesztési mesterterv kidolgozásával, a két megye közösségeinek, valamint a turistáknak a javára, és nem szeretné, ha a határviták politikai vagy választási eszközzé válnának egyik érintett fél részéről sem.

A gyergyószentmiklósi konferencián Csergő Tibor-András polgármester hangsúlyozta, hogy a közösség nem fogadta el a ploieşti fellebbviteli bíróság döntését, amely elutasította Gyergyószentmiklós 1998-as jegyzőkönyvének megsemmisítésére irányuló kérelmét.

„Hargita megye és Gyergyószentmiklós megyei jogú város együtt próbálunk másmegoldásokat, jogi alternatívákat találni, újabb bírósági eljárást indítani, más dokumentumokat keresni, amelyek bizonyítják és igazolják a megye vagy Gyergyószentmiklós megyei jogú város vagy Hargita megye határát 1968-as megalakulása óta. Most, főleg Hargita megyei és gyergyószentmiklósi jogász kollégáinkon keresztül, megoldásokat fogunk találni a Gyilkostó és Almásmező 700 hektárjának visszaszerzésére, hogy visszailleszkedjen Hargita megyébe és Gyergyószentmiklós közigazgatási területébe. A Gyilkostó üdülőhely számára előnyös, ha ez a 700 hektár visszakerül, és az elkövetkező években elérni kívánt turisztikai fejlesztések szempontjából is” – tette hozzá Csergő Tibor-András.

A határviták eljárása és kronológiája megtalálható a https://hatarvitak.hargitamegye.ro/neamt/ oldalon.

• információk és fotók: Hargita Megye Tanácsának sajtóirodája