Czetz János tábornok szobrát avatták fel Gyergyószentmiklóson a Magyar Parlament elnökének jelenlétében

Articol disponibil în: Magyar Română

Czetz János 1848-as szabadságharcos tábornok szobrát avatták fel szombaton a gyergyószentmiklósi örmény templom kertjében, Kövér László, a magyar parlament elnöke jelenlétében, közli az MTI.

Az eseményen elhangzott beszédében a budapesti Parlament elnöke az 1848-1849-es forradalom során az erdélyi és magyarországi örmények által- köztük Czetz János áldozatáról beszélt.

Emlékeztetett arra, hogy a forradalom elnyomása után Czetz Jánosnak választania kellett a hazája szabadságért való halál, vagy az idegenek közti száműzetés között.

„Reméljük és mindent megteszünk annak biztosítása érdekében, hogy a jövő magyar nemzedékeinek soha ne kelljen e tragikus választás elé állniuk”, mondta a magyar politikus.

Kövér László elmondta: az 1526-os tragikus mohácsi csata óta a magyar szabadságvágy fő célja egy „független, népét és nemzetét megvédeni képes ország helyreállítása”. Az 1848-49-es magyar szabadságharc idején, a mindössze 12.000 lelket számláló erdélyi és magyarországi örmény közösség osztozott a magyarok szabadságvágyában és küzdött a zsarnokság ellen. Az örmények három tábornokot, 70 tisztet és 200 katonát küldtek a magyar szabadságharcba.

A Magyar Parlament elnöke szerint Czetz János örmény és székely ősei legjobb erényeit örökölte: a dolgok lényegének látására való képességet, a vágyat és cselekvési képességet, a bátorságot, a találékonyságot és a kitartást. A magyar államférfi emlékeztetett arra, hogy a 26 éves katonát először az erdélyi csapatok ideiglenes parancsnokává, majd később Bem tábornok mellett vezérkari főnökké nevezték ki. A forradalom elnyomása után 54 év száműzetésben fizetett azért, hogy népe szabadságát akarta.

Tettei által második hazája, Argentína is a szívébe zárta, ahol szintén adóznak emlékének.

Czetz János Intézmények alapítójaként és térképészként Argentínában kifejtett tevékenysége miatt a Dél- amerikai országba látogató magyarok nagy szimpátiának örvendenek, amikor megemlítik, hogy Czetz János hazájából származnak, magyarázta a politikus.

„Örüljünk, hogy a történelem megannyi megpróbáltatása dacára van egy hazánk, ahol békében harcolhatunk szülőföldünkön. Örüljünk, hogy van egy nemzetünk, amely értelmet ad erőfeszítéseinknek.  Örüljünk, hogy a sok próba ellenére nemzetünk összetartozása erősebbnek bizonyult, mint azok az erők, amelyek szét akartak szakítani bennünket. Becsüljük meg mindezt és utódainknak is hagyjuk örökül azt a tudást, hogy mindez mire kötelezi őket”, mondta Kövér László.

A gyergyószentmiklósi Czetz –szobor Blaskó János szobrász munkája, a tábornok első erdélyi szobra. A mellszobrot egy nappal a tábornok óbudai lovasszobrának felavatása után leplezték le.

Czetz János 1822-ben született a Kovászna megyei Gidófalván. Argentínában Juan Fernando Czetz néven volt ismert, az ország első katonai akadémiájának alapítója és igazgatója volt, illetve a Paraguay-al és Brazíliával szomszédos országrész feltérképezője. 1904-ben hunyt el Buenos Airesben.