Égbekiáltó helyzet Damukon. Anton Covasan polgármester meg akarja győzni Háromkút lakóit, hogy közigazgatásilag Hargita megyéből Neamt megyébe menjenek át

Articol disponibil în: Magyar Română

A Neamt megyei Damuk község területén fekszik Háromkút falu. A nagyrész magyar nemzetiségű, több mint száz lakos, a dokumentumokban nem létezik, mert törvénytelenül a Hargita megyei Gyimesközéplokra vannak regisztrálva. Tehát ezek az emberek Neamt megyében laknak, adót és illetéket viszont Hargita megyébn fizetnek, valamint ez utóbbi megyében is szavaznak.

Amíg ezek a személyek nem szerepelnek a dokumentumokban, Damuk polgármesteri hivatala nem javíthat nekik utat, nem irhatja be gyerekeiket az iskolába; a gyimesközéploki önkormányzat, akiknek a nyilvántartásában papírilag szerepelnek, sem tehet értük semmit, mert más megye területén élnek.

Pénteken, június 1-jén, Damuk polgármestere, Anton Covasan, a prefektusi hivatal delegációjával, Doru Ungureanu alprefektussal és a prefektusi kabinet titkárával, Ionel Iordache-val együtt Damuk község területén található Háromkút faluba látogattak. Látogatásuk célja,  megpróbálni meggyőzni a falu lakóit, hogy adminisztratív szempontból Neamt megyébe menjenek át, ugyanis jelenleg illegálisan a Hargita megyei Gyimesközéplokhoz tartoznak.

Háromkút falu területi-közigazgatási problémái Damuk település történelmében gyökereznek. A XIX. század végén a jelenlegi Damuk területe az Osztrák Magyar Monarchia része volt, amelynek keretében Csíkszék Gyergyószentmiklós körzetéhez tartozott; a korabeli térképek nem jelölnek meg egyetlen falut sem a község környékén, Damuk falu frissen alakult Békás községen belül. 1918-ban Békást elfoglalta Románia hadserege, amely ország magának követelte Erdélyt. Ezt 1920-ban a trianoni egyezmény hivatalosította is. Békás Csíkszék része lett. Damuk 1939-ben, Almásmezőtől való szétválása után alakult. 1950-ben Damuk község Bákó vidék Piatra Neamt rajonjáhjoz került közigazgatásilag. 1968-ban Damuk községet Neamt megyébe helyezték, jelenlegi felépítésében.

Hogy mindenkinek érthetőbb legyen, a háromkútiak ősidőktől megszokták, hogy Hargita megyéhez tartoznak, a határvonal 1968-ban történt áthelyezését Neamt megyébe a köztudat máig sem fogadta el. A 156 fős, többségében magyar anyanyelvű háromkúti közösséget hátrányosan érinti az évtizedek óta Hargita és Neamt megye között kialakult adminisztratív rövidzárlat: hiányzik az infrastruktúra, nincsenek iskolák, munkahelyek, nem történnek beruházások, mert jogszerűen lehetetlen támogatni egy olyan lakosságot, amelyik területileg Damuk községben él, sadúit pedig a Hargita megyei Gyímesközéplokra fizeti.

A gyerekek Hargita megyei iskolákba járnak, személyazonossági igazolványaikon Gyimesközéplok szerepel, a lakosság többsége magyar ajkú, az építkezési engedélyeket a Hargita megyei hatóságok állítják ki, mindez közigazgatási szempontból technikailag jogellenes.

Mind Anton Covasan polgármester, mind a prefektusi hivatal képviselői megpróbálták meggyőzni a lakosságot, hogy szükséges a beruházás a fiatalok hazatérése, a román nyelvtudás megszerzése érdekében, hogy a népesség ne haljon ki teljesen. Anton Covasan polgármester utat szeretne építeni Háromkútig, hogy a kicsik a csak 13 km-re fekvő hosszúrezi iskolába járhassanak és ne kelljen hargita megyei bentlakásokban távol lenniük otthonaiktól, továbbá turisztikai befektetőket hozna és munkahelyeket teremtene.

Ezt viszont csak úgy lehet megvalósítani, ha a lakosság közigazgatásilag dokumentumokban is Damukhoz tartozna, hogy az adók, jóváhagyások és minden dokumentum ezután törványes keretek közt legyenek. Mihelyt a település területileg Damuk község területén található, természetellenes és jogszerűtlen, hogy egy másik megye vegye el az adót és illetékeket, ugyanakkor ne eszközölhessen beruházásokat a megyék közti határvonal miatt.

Anton Covasan polgármester nagyon határozottan szeretné segíteni a háromkúti lakosokat és úgy gondolja, meg tudja őket győzni a jogszerűség útjáról annak érdekében, hogy beruházásokat lehessen megvalósítani: utakat, iskolát, kihasználni a turisztikai adottságokat, segíteni amezőgazdasági termékek könnyebb értékesítését. sajnos azonban, egy közigazgatásilag nem szokványos helyzettel szembesül, egy olyan lakossággal, akik ősidőktől egy bizonyos életformához szoktak és tartózkodnak bárminemű támogatás elfogadásától. A prefektusi hivatal segítsáégéről biztosította Damuk önkormányzatát a helyzet megoldásában. Anton Covasan polgármester ezúton intéz felhívást a kérdésben hatáskörrel bíró intézményekhez, hogy támogassák a kezdeményezését.

Ez a polgármester valóban megérdemli a támogatást, mert erőfeszítéseket tesz, hogy beruházások történjenek a községbe a lakosok érdekében, de gyakran akadályokba ütközik.