Hogyan építhetünk közös és jobb jövőt gyermekeink számára, mindaddig míg fél lábbal a múltban tartjuk őket, és a mindkét fél számára fájó múlt sötétségeitől hagyjuk vezérelni magunkat?

Articol disponibil în: Magyar Română

A világszerte különféle válságok sújtotta 2021-es évben, amikor minden közösség kulcsszava a szolidaritás kellene legyen, a Székelyföldön tovább folytatódik az etnikai alapú szegregáció mentalitásának ilyen vagy olyan formában való terjedése.

December 1. alkalmából a csíkszeredai városháza nemzeti színekben világította meg a város egyik épületét, a román állam nemzeti ünnepe iránti tisztelet jeléül, végülis a normalitás gesztusaként, amelyet azonban számos kritika ért, többé-kevésbé nyitott módon a város közösségi oldalain. Felismertem a kommentelők között olyanokat, akik csak ilyesmivel, rosszindulatú felbujtásokkal foglalkoznak, de láttam a provokációra nem reagáló, etnikai hovatartozástól függetlenül egységes közösségre vágyó magyarok pozitív véleményét is.

A polgármesternek egyebek mellett azt rótták fel, hogy másra is lehetne a közpénzt szánni, mert a magyarok számára december elseje nem alkalom az ünneplésre, más alkalmakkor pedig nem volt ilyen kiutalás.

A város polgármestere, Korodi Attila védekező módon reagált a magyarok kritikájára, és igyekezett „a kecskét is jóllakatni és a káposztát is megtartani”. Bár első fokon az az elgondolás, hogy a Városházának, mint intézménynek tisztelegnie kell a román állami ünnep előtt, a kijelentést szinte megsemmisíti a polgármester következő nyilatkozata: „December 1-je nem lesz a magyar közösség ünnepe mindaddig, amíg a többségi nemzet nem tartja tiszteletben azt, amit 1918-ban Gyulafehérváron felvállaltak.”

A ziarharghita.ro szerkesztősége megkereste a téma tisztázása érdekében, Korodi Attila úr nem kívánt nyilatkozni, megemlítve, hogy megtartja magának akkori kijelentéseit.

Felmerül a logikus kérdés: „Hogyan építhetünk közös és jobb jövőt gyermekeink számára, ha fél lábbal a múltban maradunk, és a mindkét fél számára fájdalmas múlt sötétsége vezérel bennünket?”

Meg kell azonban jegyezni, hogy legalább látszólag lépéseket tesznek. Bátorítjuk a csíki polgármester szemléletét és bízunk Európa-párti politikai érettségében, tudván, hogy a sokszor rugalmatlan helyi „bagázs” ellenére is képes a közösségi pénzek mellé modern, haladó, toleráns mentalitást felvenni.

Iosub Robert