Korai ábrázolások az Annunciációról- Jézus fogantatásnak hírüladásáról
Articol disponibil în:
Magyar 
Română
Az Annunciáció Szűz Mária első ünnepe, amelyet az ókori oklevelek Jusztiniánusz császár idejéből említenek, és amelyet március 25-én ünnepeltek. A témával kapcsolatos képi ábrázolások a kanonikus evangéliumokból (Lukács I., 26-38) erednek, amelyekhez az Ószövetségből származó szimbolikus elemek járulnak, de később más, a különböző korok teológiai, kulturális, földrajzi és spirituális kontextusához kapcsolódó elemek is bekerültek. Minden ortodox templomban az ikonosztázon, a királyi ünnepek regiszterében van megfestve az Annunciáció.
A római Priscilla katakombáiban található, a jelenet első ábrázolásának tekintett Annunciáció
Az Annunciáció jelenete az idők során kompozíciós szempontból megváltozott. Gyökerei azonban a római katakombák kora keresztény művészetéhez nyúlnak vissza. A jelenet ábrázolási módjai a naiv művészettől az egyre realisztikusabb ábrázolásokig és a művészi, szimbolikus és dogmatikus alátámasztás magasabb fokáig fejlődtek. A statikus kompozícióktól a dinamikus kompozíciókig, a semleges hátterektől a különböző (természeti, építészeti, belső) díszletekig, a szimbolikus elemekkel feltöltött jelenetekig, a két ikonikus alak tehát különböző narratív kontextusba került (egyszerű, szigorúan az igehirdetés aktusát hangsúlyozó, majd egyre összetettebb, részletekkel és szimbólumokkal feltöltött), és változott a két alak elhelyezése a kompozícióban. Míg az első ábrázolásokon az arkangyal a baloldalon jelent meg, addig később mindig a jelenet jobb oldalán kezdett megjelenni.
A legrégebbi ábrázolás az Annunciációról a Rómától északra fekvő Via Salarián található Priscilla katakombákban található, amely egy korai keresztény emlékmű, amely a 2. századtól a 4. századig temetkezési helyként szolgált. A freskó a 3. század első feléből származik, és egy együttes része.
– – –
Román vidéken Jézus fogantatása hírüladásának ünnepe (Blagoveștenia) egybeesik a kakukk napjával, a népi naptár másik ünnepével, amikor ez a madárszimbólum először énekel, és ezzel a tavasz eljövetelét hirdeti.
Ion Ghinoiu etnológus megjegyezte, hogy „ha ezen a napon szép az idő, akkor az egész év jó lesz. És amilyen az időjárás az annunciáció napján, úgy lesz húsvétkor is. És ha ezen a napon vannak már zöld levelek, akkor az év bőséges lesz”.
Simion Florea Marian a „Román ünnepek” című könyvében egy román parasztember vallomásából jegyzi meg, hogy „az emberek nagy örömmel várják Jézus fogantatása hírüladásának ünnepét, hogy hallják a kakukk énekét. A kakukknak, az Annunciációtól Szent Péter napjáig sokféle feladatot kellett ellátnia; meg kellett mondania a jövőt, vagy hírt kellett hoznia nekünk a szeretteinkről”. A falu minden lakója várta, hogy hallja a kakukk első énekét.
A Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum anyaga/ Dokumentáció: Cosmina Marcela Oltean
Források: Documentar Khan Academy (SUA); https://catacombepriscilla.com/en/storia/ ; CrestinOrtodox.ro (Radu Alexandru, “Buna Vestire, icoana din catacombe”); Ziarul Lumina (Monahia Atanasia Văietiși, Documentar: “Buna Vestire – iconografia tainei Întrupării între surse literare și evoluția artei”).
Fotó: CrestinOrtodox.ro; Ziarul Lumina