Ma dönt az alkotmánybíróság a hivatali visszaélés értelmezéséről

Articol disponibil în: Magyar Română

Szerda, június 15- e nagy nap a romániai korrupcióval vádolt személyek életében. Az alkotmánybíróság ma dönt a hivatali visszaélés értelmezéséről, annak alkotmányosságáról. Alina Bica a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) volt vezetője, aki ellen korrupciós ügy miatt folyik eljárás, óvást nyújtott be a hivatali visszaélés cikkelyével kapcsolatban, mivel szerinte a 15 év börtönbüntetéssel is sújtható bűncselekmény túl homályosan van értelmezve.

A büntetőtörvénykönyv 297- es törvénycikkelyéről van szó, amely előírja, hogy: „A köztisztviselő azon cselekedete, amelyet hivatali megbízatása közben nem visz véghez vagy hibásan visz véghez és ezáltal kárt vagy sérelmet okoz egy magán- vagy jogi személynek, hivatali visszaélésnek minősül”. Alina Bica szerint az előírás nem annyira világos, hogy egy köztisztviselő ahhoz igazíthassa viselkedését és ne kelljen tartania semmilyen büntetéstől. Az ügyésznő 2016 márciusban benyújtott óvását hasonló kérések egész áradata követte.

2013 óta napjainkig megközelítőleg 570 személyt ítéltek el hivatali visszaélés miatt, az 1.471 letett iratcsomóból, jelentette be június 8- án az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA). Az intézmény megállapítása alapján folyamatosan megkérdőjeleződik olyan fogalmak alkotmányossága, mint törvényes jogok vagy érdekek megsértése, a hivatali feladatkör hiányos ellátása és jogtalan anyagi előny, amelyek végül alkotmányosnak találtattak.

„A DNA által vizsgált esetek 42 százalékában van szó hivatali visszaélésről is, az így okozott kár eléri a 620 millió lejt csupán a tavalyi év folyamán összeállított iratcsomók esetében. Ha ezt a bűncselekményt dekriminalizálnák, azaz nem tekintenék többé bűncselekménynek, akkor az állam búcsút mondhat a fent említett pénzösszegnek, a közhivatalnokok előtt szabad a pálya, azt tesznek amit akarnak, és a legnagyobb vesztesek az állampolgárok lesznek”, mondta Laura Codruta Kövesi, aki számos nyilvános megjelenésében azt is elmondta, hogy a hivatali visszaélés dekriminalizálása gáncsolná a DNA tevékenységét.

Amennyiben az alkotmánybírók helyet adnak Alina Bica óvásának, ez azoknak az embereknek a vereségét jelentené, akik az igazságot és a jogosságot szeretnék meghonosítani, akik egy tiszta, tolvajlásmentes országot szeretnének magukénak tudni. Több száz vádlott, köztük nagy nevek, mint Elena Udrea, Gabriel Oprea, Nicusor Constantinescu vagy Cristian Popescu Piedone és még sokan mások, akár a hasonló tettekért vádolt Hargita megyei Borboly Csaba, Ráduly Róbert Kálmán, Szőke Domokos stb. mentesülne a korrupció vádja alól és a bűnügyi dossziék lezárásra kerülnének, ha az Alkotmánybíróság nem nyilvánítja bűncselekménynek a hivatali visszaélést.

Reménykedjünk, hogy az alkotmánybíróság a polgárok érdekeit szem előtt tartva hozza meg döntését, és ami a legfőbb, tiszteletben tartja az igazságosság alapelveit, mert másképp senki és semmi nem képes megállítani a Hargita megyében meghonosodott korrupciót.

I.R.