Maroshévíz, az egykor virágzó Hargita megyei város most akut gazdasági válsággal küzd

Articol disponibil în: Magyar Română

Maroshévíz, az egykor virágzó Hargita megyei város akut gazdasági válsággal néz szembe, amit a közelmúltban történt üzletbezárások, köztük egy textilgyár bezárása is súlyosbít. Ezek a bezárások sok alkalmazottat munkanélkülivé tettek az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben. Bár a Hargita Megyei Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) átképzési programokat indított, ezek nem bizonyultak megfelelőnek a lakosság valós igényeihez képest.

Egy olyan szűk munkaerőpiacon, mint Maroshévíz, a felkínált képzések, például szakács vagy számítógép-kezelő, nem elegendőek a város problémáinak megoldására. A munkahelyek hiánya megnehezíti az új készségek alkalmazását, ami hozzájárul a szűkös erőforrásokért folyó verseny fokozódásához. Ezek a tanfolyamok azzal a kockázattal járnak, hogy még több ember kerül gazdaságilag rosszabb helyzetbe.

A helyzetet súlyosbítja Hargita Megye Tanácsának érdektelensége, amely az RMDSZ többség ellenére sem a románok lakta településekkel, mint Maroshévíz, sem a magyarok lakta településekkel nem törődik. A gazdasági kezdeményezések hiánya az egész megyét érinti. Beruházások és munkahelyek nélkül Maroshévíz azt kockáztatja, hogy jövő nélküli várossá válik, ahol a munkanélküliség és a szegénység dominál.

A város gazdaságának újjáélesztéséhez elengedhetetlen, hogy a helyi és megyei hatóságok felelősségteljesen járjanak el. Az átképző tanfolyamokat a helyi piac valós igényeihez kell igazítani, a megyei tanácsosoknak pedig olyan beruházásokat kell vonzaniuk, amelyek fenntartható munkahelyeket teremtenek. Ezen intézkedések nélkül Maroshévíz továbbra is súlyos gazdasági hanyatlással fog szembenézni, ami arra kényszeríti a lakosokat, hogy máshol keressenek jobb jövőt.

Hargita megye már most is nehéz gazdasági helyzetben van, az alacsony bérek és a munkahelyek megszűnése súlyosbítja a válságot. A megyében élő fiatalok jobb lehetőségeket keresve elhagyják a megyét, ami a falvak elnéptelenedéséhez és a lakosság elöregedéséhez vezet. Ez súlyosan érinti a helyi gazdaságot, és hozzájárul ahhoz, hogy egyes falvak szellemközösségekké váljanak.

Tragikus módon a konkrét intézkedések hiányoznak. Az RMDSZ, a domináns politikai erő, szimbolikus kérdésekre összpontosít, mint például az autonómia, ahelyett, hogy valódi gazdasági javulást hozna a lakosok számára. Egy olyan régióban, ahol alacsonyak a bérek és korlátozottak a gazdasági lehetőségek, ennek a megközelítésnek a folytatása csak súlyosbítja a válságot.

A hatóságoknak prioritásként kell kezelniük a beruházások vonzását és az infrastruktúra javítását, hogy a megyét vonzóbbá tegyék a vállalkozások számára, és hogy megtartsák a fiatalokat. Sürgős intézkedések nélkül Hargita azt kockáztatja, hogy a gazdasági és demográfiai válság által sújtott, marginalizált és szegény megyévé válik.

Konkrét tervre van szükség, amely magába foglalja a befektetőknek nyújtott adókedvezményeket, az infrastruktúra javítását és a piaci igényekhez igazodó szakképzési programokat. Újra kell gondolni az oktatást, és támogatni kell a fiatalokat, hogy maradjanak vagy visszatérjenek a megyébe. Csak összehangolt erőfeszítésekkel lehet a megye gazdaságát megfordítani és jobb jövőt biztosítani a megye lakosainak.

I.R.