Megvitatták a természetes élőhelyek és fajok védelmét megyénkben

Articol disponibil în: Magyar Română

A Régiók Bizottsága által indított Gondolkodjunk Európáról! kezdeményezés alapján Hargita Megye Tanácsa szervezésében Természetes élőhelyek és fajok védelme címmel tartottak szakmai konferenciát április 19-én, csütörtökön Tusnádfürdőn. A szakmai tanácskozás célja az EU cselekvési tervének végrehajtásával kapcsolatos javaslatok megvitatása volt.

Borboly Csaba, mint Hargita Megye Tanácsának elnöke és a Régiók Bizottságának tagja, aláhúzta, hogy a tagállamoknak gyakorlatba kell ültetniük az élőhely védelmi irányelvekben megfogalmazott kötelezettségeket. Ezeket pedig helyi stratégiák kidolgozásával és a regionális, valamint helyi önkormányzatok bevonásával kell megvalósítani. Borboly Csaba azt is kiemelte, hogy a közös fellépés eredménye többek között a Környezetvédelmi Minisztérium által a napokban közvitára bocsátott, a nagytestű ragadozókra vonatkozó cselekvési terv is. „A tagállamok kötelesek megteremteni a gyors és hatékony beavatkozáshoz szükséges intézményi és szabályozási feltételeket az irányelvekkel összhangban, amelyet több alkalommal is megerősítettek az EU illetékes szervei”, hangsúlyozta Borboly Csaba, hozzátéve, hogy a Régiók Bizottságának készített, A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretén belül című jelentése is ez irányba fogalmaz meg javaslatokat.

Humberto Delgado Rosa, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának képviselője kiemelte a konfliktusok minimalizálásának fontosságát, az érdekelt feleket párbeszédre invitálva. Elmondta, együtt kell kidolgozni a megelőzési és a kártérítési terveket a helyi lakosokkal. Vannak alapok, amelyeket a Natura 2000-es területek fejlesztésére lehet használni, és ezeket jobban ki kell aknázni. „Javasoljuk, hogy az érintettekkel közösen dolgozódjanak ki a menedzsment és konzerválási tervek, azokkal az emberekkel, akik az adott területen élnek, továbbá azt szeretnénk, hogy a kétoldalú párbeszéd folytatódjon az érintett felekkel, nemcsak a minisztériumokkal, hanem helyi szinten is. A fajok védelméről pedig most dolgoznak ki egy irányelvet, amelyben Románia kiemelten érdekelt lehet.”

„Tusnádfürdő ideális helyszín a biológiai sokféleség és a fajvédelem kérdésének megvitatására”- nyitotta meg a vitát Dan Carbunaru újságíró, a Calea Europeana portál igazgatója.

Szép Róbert, a Románia Országos Környezetőrségének főbiztosa elismerte, hogy a menedzsmentterv nehezen született meg, de életbevágó problémákra igyekszik megoldást találni. A főbiztos azt is kiemelte, hogy a helyi önkormányzatokat bevonva, konkrét intézkedéseket biztosítanak, hogy a lakossághoz közel születhessenek meg a döntések.

„A témában két fő csoport hallatja leginkább hangját, akik az urbanizáció mellett érvelnek a biodiverzitás rovására, és akik a biodiverzitást védenék, figyelmen kívül hagyva az emberi tényezőt”, mondta Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A képviselő szerint azonban a legtöbben azok vannak, akik a kettő közötti racionális megoldást támogatják, viszont ők hallatják a legkevésbé a hangjukat a közéletben. Szerinte olyan szabályokat kell bevezetni, amely révén elkerülhetőek a szélsőségek.

Tánczos Barna, RMDSZ szenátor felhívta a figyelmet a természetvédelmi területek és hálózataik, aláhúzva, hogy a Natura 2000 programnak különböző mércével kell mérnie a nyugat- és a kelet európai tagállamokat.

„Nagyon fontos egy platform létezése, ahol minden érintett elmondhatja véleményét, függetlenül annak összetettségétől, és amelyik egy őszinte párbeszéd házigazdája. Különösen szükséges, hogy a különböző intézmények és szervezetek együttműködjenek, és  mindegyikük tevékenysége átlátható és ellenőrizhető legyen”, nyilatkozta Pop Ioan Mihai, a Biodiverzitás Megőrzéséért Egyesület technikai igazgatója.

Csák László, a Régiók Bizottsága szakértője kitért arra, hogy minden szakterület részéről nyitottságra van szükség annak érdekében, hogy egy őszinte párbeszéd alakuljon ki helyi szinten ugyanúgy, mint Bukarestben vagy Brüsszelben. Ezt a szakterületet erdészek, geológusok, biológusok, környezetvédők egyaránt magukénak érzik, a biodiverzitás pedig közös európai cél. Az akcióterv kidolgozását aktívan támogatta a Régiók Bizottsága.

Kelemen Attila, az Európai Vadászegyesületek Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, minden tagállamban engedélyezett a nagyvadak vadászata, és nincsenek ezek a társadalmi és szociális problémák, mint Romániában. Ugyanakkor szerinte tudnunk kell úgy kontrolálni a populációt, hogy az emberrel való konfliktust minimalizálni lehessen.

„Félelemben élnek a tusnádfürdői gyermekek, és nem megtéríthető az a kár, ami a gyerekek lelkivilágában tesznek azzal, hogy bejárnak a házakba is.  Nem elég konferenciákat tartani, hanem konkrét lépéseket kell hozni annak érdekében, hogy a gyermekek és a turisták egyaránt nyugodtan járhassanak az úton”- emelte ki Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere.

Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Karának dékánja hozzátette, hogy a kelet-európai országok számára különleges metódusokat kell kidolgozni, mert nincs garancia arra, hogy a nyugat Európában bevált módszereket sikeresen lehet alkalmazni eltérő kontextusban és környezetben.

„Egy fajt nem lehet a szállodaszobából kezelni. Oda jutottunk, hogy a medvepopuláció a leggyengébb felmérések szerint is kétezer egyeddel növekedett, mióta megtiltották a vadászatot”- mondta Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) alelnöke.

A konferencia zárásaként Borboly Csaba megelégedését fejezte ki, rámutatva, hogy „bár nem született fontos döntés, a kialakult párbeszéd egy fontos lépést jelent, mert csak így hozhatunk helyes döntéseket, amelyek a lakosság érdekét és biztonságát szolgálják”.