Nemzetbiztonsági kérdéssé válik a románok Hargita és Kovászna megyéből való távozása

Articol disponibil în: Magyar Română

Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke szerdán a Marosfői Nyári Szabadegyetem alkalmával felhívta a figyelmet: a román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak, és ez a probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat.

„Világosan meg kell értenünk, hogy a román állam sebezhetőségét jelenti a román lakosság elvándorlása Hargita és Kovászna megyéből, ez közép és hosszú távon nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Remélem ezt tudomásul veszik a román hatóságok, akiknek konkrét intézkedéseket kell hozniuk, hogy ez ne történjen meg. (…) Amennyiben a két megyéből eltűnnek a románok, etnikailag egynemű terület alakul ki. Már vannak olyan szélsőséges személyek, akik azt nyilatkozzák, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések már etnikailag tiszták. Gondoljanak bele, mi történne, ha a két megyében nem élne egyetlen román sem. A két megye Románia közepén helyezkedik el, történelme jelentősen befolyásolta a román államot és a román mentalitást, a Magyar Autonóm Tartományra és a bécsi döntésre gondolok” – nyilatkozta Popescu.

Az elnök hangsúlyozta, a románok azért mennek el a térségből, mert nem tudják megőrizni identitásukat és nem találnak munkahelyeket, „mert elutasítják őket, ha nem beszélnek magyarul”, másrészt a vidéki közösségekben magyarosodási jelenséget figyeltek meg, ahol asszimilálják a többségi lakosságot. A Hargita megyei Doboly falu esetét hozta fel példaként, ahol a román lakosság csak a templomban beszél román nyelven, egymás közt is magyarul társalognak.

„Dobolyról van szó, ahol a uniós szinten egyedi helyzet áll fenn, ahol a többségi román lakosság magyarul mondja el, hogy ők románok. Az állam többségi lakosságát a saját államában egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ez sehol máshol nem történik az Európai Unióban, a világon sehol. A román államnak intézkedéseket kell foganatosítania, mert amikor egy kisebbség jogai kiváltsággá válnak, akkor azok a kisebbségek nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, és így vagy úgy nemzetbiztonsági veszélyforrássá válnak. És ezt nemcsak mi mondjuk, hanem a balkáni problémákat tanulmányozó szakemberek is. A román államnak be kell avatkoznia, azáltal, hogy bármilyen elszigetelt román közösségről legyen szó, eszközöket bocsásson rendelkezésre az identitásuk megőrzéséhez” – magyarázta Popescu.

A Határon Túli Románok Alapítványának elnöke hangsúlyozta, a két megye román lakosságát ugyanolyan jogok illetik meg, mint más román állampolgárokat, az államnak pedig biztosítania kell azokat az eszközöket, amelyek által megmaradhatnak ebben a térségben a románok. Az elnök azt javasolta, hogy az állami költségvetésből különítsenek el egy bizonyos összeget a Hargita és Kovászna megyében élő románok identitásának megőrzésére.

„Meg kell értenünk, hogy a Hargita és Kovászna megyei románoknak ugyanolyan jogaik vannak, mint a többi állampolgárnak, de sajnos pénzügyi források hiánya miatt nem tudják gyakorolni ezeket a jogaikat más román állampolgárokhoz hasonlóan. Ezért szükség van egy elkülönített költségvetési oldalra a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok identitása megőrzése érdekében, hogy szülőföldjükön maradhassanak, náluk otthon, a két megyében”, mondta Eugen Popescu.

Agerpres