Nemzetiségek közti kapcsolatokra vonatkozó határozatot fogadtak el a székelyföldi románok képviselői
Articol disponibil în: Magyar Română
A romániai magyar pártoknak és civil szervezeteknek címzett, az interetnikus kapcsolatok normalizálására vonatkozó határozatot fogadtak el szombaton Székelyudvarhelyen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közgyűlésének résztvevői.
Határozat, melyet a Román Kormány, Parlament és Elnökség tudomására hozunk
A Nagy Egyesülés centenáriumának perspektívájában a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közgyűlésének Udvarhelyen jelen levő résztvevői a következő határozatot intézik a romániai magyar pártok és civil szervezetek vezetőihez a nemzetiségi kapcsolatok normalizálására vonatkozóan:
Komoly gazdasági veszteségeket okoz, amely egyaránt káros a románoknak és a magyaroknak az, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyéről az a kép alakult ki, hogy ez egy potenciális konfliktus zóna. Éppen ezért időszerű, hogy egy stabil régióvá alakuljon.
Ezekben a megyékben élő románok és magyarok közti együttélés légkörének javítása az Erdély dél-keleti részén élő székelyek/magyarok és az Erdélyben, Moldvában és Havasalföldön élő románok jó együttélésén alapul. Tudott dolog, hogy a Kárpátok sosem választotta el igazából a két oldalán élő népeket, legyenek azok magyarok vagy románok. A székelyek és románok közti jó együttműködés állandóan jelen volt a középkori történelemben, még akkor is, amikor a nép elitjei szintjén nézeteltérések ütték fel a fejüket. Ezzel a többnemzetiségű és színes vallási együttéléssel az emberek élete gazdagabb és jelentőségteljesebb lett. A székelyek kapcsolata a románokkal mélyebb, mert nemcsak Erdélyre korlátozódik, hanem Moldva és Havasalföldre is vonatkozik. A gazdasági kapcsolatokat politikai és katonai kapcsolatok kísérték.
Eljött az ideje, hogy a magyar civil és politikai vezetők elismerjék, hogy Románia a nemzetközi egyezményekbe foglalt, minden nemzetiségekkel szembeni vállalását teljesítette. 99 ével a Nagy Egyesülés után a romániai magyar közösségnek garantáltan megvan a joga, hogy saját nyelvén tanuljon, közigazgasson, és szolgáltasson igazságot, népének fiai ott vannak az ország vezetésében, valamint teljes vallásszabadságot élveznek. Tehát a gyulafehérvári kiáltvány teljes egészében be van tartva.
Eljött az idő, hogy a Székelyföldnek nevezett területi követelés támogatói megértsék, hogy egy ilyen aspirációt a románok soha nem fognak elfogadni. A régióban többségben élő magyaroknak minden lehetőségük adott ahhoz, hogy kifejezzék és megőrizzék kulturális és etnikai identitásukat, és éppen a számbeli kisebbségben lévő románoknak van szükségük segítségre, hogy identitásukat megőrizzék. Kérjük a magyar közösség civil és politikai vezetőit, hogy ne keltsenek románellenes indulatokat, hagyják a magyar gyerekeket megtanulni a román nyelvet, mint egy második anyanyelvet, hagyják a gyerekeket elfogadni a történelem természetes folyását. Itt az ideje a közfeliratokon prioritással rendelkező román nyelvű feliratok elfogadásának és a jogszabályok által jóváhagyott szimbólumok használatának.
Tiszteljük és értékeljük székely-magyar polgártársaink örökségét, hagyományait, kultúráját és történelmét, de ugyanakkor kitartunk azon igazság mellett, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megye helyi történelme nem teljes a régióban élő románok öröksége, történelme és kultúrája nélkül. Őseink iránti tiszteletből, utódainkra való tekintettel szükség normalizálni az együttélést, amiért is megszületett jelen határozat.
Székelyudvarhely, 2017 április 1
A székelyudvarhelyi találkozón részt vettek Andrei, Kovászna és Hargita ortodox püspöke, Sebastian Cucu és Adrian-Jean Andrei, Kovászna és Hargita megye prefektusai, parlamenti képviselők, polgármesterek, ortodox papok, román kulturális egyesületek és román tannyelvű iskolák igazgatói, megyei tanácsosok, dekoncentrált intézmények vezetői, a három megye több politikusa.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumát, amelyhez jelenleg 36 szervezet tartozik, 2005-ben hozták létre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a három megyében élő románság nemzeti identitásának megőrzéséhez és fejlődéséhez.