Október 4-e- Az Állatok Világnapja

Articol disponibil în: Magyar Română

Az állatok nemzetközi napját minden évben október 4 -én ünneplik.

1931-ben Firenzében a Nemzetközi Állatvédő Szervezet október 4-ét az állatok világnapjává nyilvánította. Ez a határozat annak az információnak az eredményeként jött létre, miszerint sok faj kihalás veszélye fenyeget.

Az állatok világnapját Heinrich Zimmermann német író és publicista kezdeményezte. Az állatok nemzetközi napjának első kiadása kiállítások és beszédek megszervezéséből állt, amelyeket a berlini Sportpalotában tartottak 1925. március 24 -én, írja a www.worldanimalday.org.uk. A több mint 5000 résztvevőt vonzó eseményt október 4 -re tervezték, de a szervezők nem találtak kellően nagy helyszínt az adott időpontra.

Az Állatok Világnapjának célja az állatok életének megünneplése, annak minden formájában, hogy felhívja a figyelmet az állatok által az emberek életében játszott különféle szerepekre, és kifejezze elismerésünket az állatok életünket megszépítő tulajdonságaiért.

Ez a nap az állatok jogaira is emlékeztet. Ugyanakkor ez a nap jó alkalom arra, hogy elmélkedjünk azon a szerepen, amelyet a természet ránk bízott. Az ember nem a Föld abszolút ura, de ő az, akinek van ereje és feladata, hogy ésszel és felelősséggel vezesse a bolygó sorsát.

AZ ÁLLATI JOGOK UNIVERZÁLIS NYILATKOZATA

Tekintettel arra, hogy az élet egy, minden lénynek közös eredete van, és változatos a fajok fejlődése során;

Tekintettel arra, hogy minden teremtmény természeti jogokkal rendelkezik, és minden idegrendszerrel rendelkező állatnak vannak bizonyos jogai;

Tekintettel arra, hogy e természeti jogok tudatlansága az embert állatok elleni bűncselekmények elkövetéséhez vezeti;

Tekintettel arra, hogy a fajok együttélése azt jelenti, hogy az emberi faj elismeri más fajok élethez való jogát;

Figyelembe véve, hogy az emberek állatok iránti tisztelete megegyezik az emberek tiszteletével egy másik ember iránt,

Eldöntetik:

1 cikk

Minden állat egyenlőnek született, és ezért azonos jogai vannak!

2 cikk

1. a) Minden állatot tiszteletben kell tartani!
2. b) Az embernek, mint fajnak nincs joga más állatokat kiirtani vagy kizsákmányolni. Az embernek lelkiismeretét az állatok szolgálatában kell használnia.
3. c) Bármely állattal tisztelettel kell bánni, és az embernek meg kell védenie.

3 cikk

1. a) Egy állatot sem szabad bántalmazásnak vagy kegyetlenségnek alávetni!
2. b) Ha az állat halála végső esetben szükségessé válik, annak fájdalommentesnek kell lennie.

4 cikk

1. a) Minden vadon élő fajhoz tartozó állatnak joga van szabadon, természetes környezetében élni, és szaporodási joga van!
2. b) Bármilyen szabadságvesztés, akár oktatási céllal, ellentétes ezzel a joggal!

5 cikk

1. a) Bármely házi környezetben élő állatnak természetes ritmusban kell növekednie és élnie.
2. b) A háziállatok természetes életritmusának bármilyen megváltoztatása, az ember által kereskedelmi célból diktált állapotok ellentmondanak ennek a törvénynek!

6 cikk

1. a) Minden állatnak, amelyet az ember kisállatnak választott, élettartamának kell megfelelnie!
2. b) Az állat elhagyása kegyetlenség és emberi megalázás!

7 cikk

A különböző munkákban használt állatoknak korlátozott ideig kell „dolgozniuk”, és nem szabad kimerültségükig dolgozniuk! Ezeknek az állatoknak megfelelő táplálékot és pihenést kell biztosítani.

8 cikk

1. a) A testi vagy lelki fájdalmat okozó állatkísérletek összeegyeztethetetlenek az állatjogokkal, még akkor is, ha orvosi, tudományos, kereskedelmi vagy bármilyen más kísérletet végeznek!
2. b) Technikai helyettesítőt kell létrehozni és fejleszteni.

9 cikk

Ipari célokra nevelt állat esetén az emberi eutanázia módszereivel kell etetni, nevelni és levágni.

10 cikk

1. a) Egy állatot sem szabad szórakoztató eszközként használni.
2. b) Az állatbemutatók és a ZOO parkok összeegyeztethetetlenek minden állat méltóságával!

11 cikk

Minden cselekedet, amely egy állat halálát okozza, kegyetlenségnek minősül.

12 cikk

1. a) Minden olyan intézkedés, amely több vadon élő állat halálát okozza, népirtás, azaz bűncselekmény a faj ellen.
2. b) A környezet szennyezése és pusztítása számos faj kiirtásához vezet!

13 cikk

1. a) Az elhullott állatokkal tisztelettel kell bánni!
2. b) Az erőszakos jeleneteket, amelyekben az áldozatok állatok, be kell tiltani a moziban vagy a tévében, kivéve, ha tüntetéseken használják az állatok jogainak védelmére!

14 cikk

1. a) Az állatvédő szövetségeket kormányzati szinten kell képviselni.
2. b) Az állatok jogait törvényeknek kell védeniük, csakúgy, mint az emberi jogokat.

Az „ÁLLATI JOGOK UNIVERZÁLIS NYILATKOZATA” szöveget a Nemzetközi Állatjogi Liga fogadta el az 1977. szeptember 21-23-án Londonban tartott nemzetközi állatvédelmi konferencia során.

Az állatok jogairól szóló egyetemes nyilatkozatot 1978. október 15 -én ünnepélyesen hirdették ki Párizsban, az UNESCO székházában. A Nemzetközi Állatjogi Liga 1989-ben felülvizsgált szövegét 1990-ben elküldték az UNESCO főigazgatójának, és ugyanebben az évben nyilvánosságra hozták.