Református püspök: Az erdélyi magyarok helyzete hasonló az elvált szülők gyermekeinek helyzetéhez

Articol disponibil în: Magyar Română

Az erdélyi református egyházmegye püspöke úgy véli, hogy az erdélyi magyarok helyzete hasonló az elvált szülők gyermekeinek helyzetéhez. Kató Béla átfogó interjút adott a Krónika erdélyi magyar nyelvű napilapnak, amely a pénteki kiadásban jelent meg, az MTI szerint.

„Ma abban a helyzetben vagyunk, amikor anyánk még többet akar adni nekünk. Ki mondaná ilyenkor, hogy nem kell amit adnak? Elfogadnánk a segítséget apánktól is, de valahányszor iskolát, egyetemeket, kulturális intézményeket kérünk, harminc éve a válasz nem”, magyarázta a püspök az erdélyi magyarok viszonyát Bukaresthez és Budapesthez.

A püspök megállapítja: a román politikai osztály gyakran megpróbálja azt sugallni, hogy Orbán Viktor beavatkozik, és ki tudja, mit akar. „Tulajdonképpen nem akar semmit, mert ha akarna, elvinne minket innen. De nem teszi, hanem megkérdezi, mire van szükségünk, hogy itt fennmaradjunk. (…) Ez az egyetlen helyes út” véli a püspök, aki kulcsszerepet tölt be a magyar kormány által az erdélyi magyarok számára utalt források felhasználásban.

Kató Béla úgy véli, hogy ha a magyar történelmi egyházak nem törődnének az óvodákkal, iskolákkal, akkor holnap bezárhatnák az istentiszteleti helyeket is. „Létezésünk ezektől függ, nincs a magyar identitás konszolidációjának olyan területe, amellyel nem kellene foglalkoznunk. (…) Még ha nem is tudjuk megtéríteni az elmúlt száz év veszteségét, az anyaország segítségével megpróbáljuk menteni a menthetőt”- nyilatkozta a prelátus. Úgy véli: a magyar identitást csak intézményi környezetben lehet megtartani, ami nem áll kapcsolatban egyetlen magyar intézménnyel sem, az minden bizonnyal el fog veszni a nemzet számára.

A püspök szerint az erdélyi magyarok számár a legnagyobb kihívás a csökkenő demográfiai adatok. „A nyugati világ meglop minket, mert nem létezik olyan meggyőző érv, amellyel egy képzett embert meg lehetne győzni, hogy az itthoni 500 eurós fizetést válassza a külföldi 2000 euró helyett. (…) Abszolút számadatokban, 1990 óta elveszítettük közösségünk egyharmadát, vidéki falvakban akár 50%-ot is. Mondhatnánk, hogy a román népesség nagyobb hanyatlást mutat, de ez minket nem melegít”, mondta a püspök, majd hozzátette „Az Egyház ragaszkodik ahhoz, hogy minden településen legyen papja. Ahol nincs orvos, polgármester, iskola, legalább az egyház legyen az az intézmény, amely egyben tartja a közösséget”, mondta.

Kató úgy véli, hogy a marosvásárhelyi magyarok hanyatlóban vannak, az 1990-es márciusi (fekete március) események „derékba törték a város magyarságát”. Véleménye szerint a román-magyar véres összecsapásokért csak a magyarságot vonták felelősségre, ezt a marosvásárhelyi magyarok nem heverték ki, a legrosszabbat választották, „egymással folytatnak kulisszaharcot”.

Azzal kapcsolatban, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármesterre van-e esélye, a püspök azt mondta: a kulisszaharcok helyett talán jobb lenne egy román polgármester, aki szövetségesük lenne. „Ha négyévente egymás ellen uszítanak, és a meghonosodott kudarcérzés miatt nem támogatják a magyar jelöltet, akkor az emberek csak azt látják, hogy nem érdemes közös célért küzdeni”, összegezte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöke.