Súlyos szennyezés Csíkszeredában

Articol disponibil în: Magyar Română

Mint minden romániai városban, a korábbi rendszer által épített nagy gazdasági szereplők eltűnése után a földterület, amelyen ezek álltak, parlagon hevert.

Ez a helyzet a csíkszeredai Hamerock Rt. esetében is, amely egykor több száz embert foglalkoztatott, de mára romokban hever, a tulajdonos pedig láthatóan azt csinál a megmaradt földterületen, amit akar.

Azért mondjuk ezt, mert az egykori vállalat környékén háztartást vezető polgárok elmondása szerint a tulajdonos által végzett bontási tevékenységeket a törvényben előírt minimális környezetvédelmi előírások betartása nélkül végezték.

Nagy mennyiségű anyagot, például műanyagot, azbesztcementet és bontási hulladékot zúzott össze a gépek lánctalpa, és temette a földbe. Mintha ez még nem lenne elég, jelentős mennyiségű, erősen mérgező anyagot, például a Hamerock Rt. tartályaiból származó használt gépolajat, kátrányt, olajat és bitument is leraktak, majd földdel fedték be.

Kétségtelen, hogy ezek az anyagok drámai mértékben szennyezik a terület talaját és a talajvizet, amint azt az áprilisban végzett elemzések sorozata is bizonyítja, amelyek rendkívül magas koncentrációjú rákkeltő anyagokat, például benzolokat, krizéneket és naftalint mutattak ki (lásd a cikk végén példaként megadott anyagok magyarázatát).

Mindent egybevetve, a helyzet legalábbis különös, sőt súlyos, különösen azért, mert a környéken sok lakás található, valamint olyan élelmiszeripari vállalkozások, mint a Heineken vagy a Harmopan, amelyek tudtukon kívül szennyezett vizet használhatnak.

Azzal zárjuk, hogy reméljük, hogy az illetékes állami intézmények elvégzik a munkájukat, és ellenőrzik a szennyezés mértékét a zónában.

A benzol egy illékony szerves vegyület, és az aromás szénhidrogének kategóriájába tartozik. Jelen van a kőolajban, és számos ipari folyamatban használják. A benzollal való szennyezés káros hatással lehet mind a környezetre, mind az emberi egészségre.

Környezeti hatások:

1. Vízszennyezés: A véletlenszerű kiömlések vagy szivárgások szennyezhetik a vízforrásokat, ami hatással lehet a vízi ökoszisztémákra.
2. Talajszennyezés: A benzol szennyezheti a talajt, ami hatással van a növényekre és a mikroorganizmusokra.
3. Légszennyezés: Mivel a benzol illékony, könnyen elpárolog, hozzájárulva a légszennyezéshez. Hozzájárulhat a fotokémiai szmog és más légszennyező anyagok keletkezéséhez.

Egészségre gyakorolt hatások:

1. Akut mérgezés: A benzolgőz belélegzése szédülést, fejfájást, ájulást, szem- és légúti irritációt, súlyos esetben halált okozhat.
2. Hosszú távú hatások: A benzolnak való krónikus kitettség károsíthatja a csontvelőt, ami alacsony vörösvérsejtszámhoz, aplasztikus anémiához és más vérzavarokhoz vezethet.
3. Rák: A benzolt rákkeltő anyagnak minősítik az embernél. A hosszú távú expozíció növelheti a leukémia és más vérrákok kockázatát.
4. Az immunrendszerre gyakorolt hatások: A benzolnak való kitettség gyengítheti az immunrendszert, növelve a fertőzésekre való fogékonyságot.
5. Hatások a reproduktív rendszerre: Bizonyítékok vannak arra, hogy a benzol hatással lehet a szaporító szervrendszerre, ami férfiaknál a termékenység csökkenéséhez vezethet.

A benzolhoz kapcsolódó kockázatok miatt számos ország szigorú szabályokat vezetett be a benzolnak való érintkezésre vonatkozóan, mind a munkahelyen, mind általában a környezetben. Alapvető fontosságú a benzolnak való kitettség elkerülése és az óvintézkedések megtétele, amikor ezzel a vegyülettel vagy annak közelében dolgozunk.

A krizén egy policiklusos aromás szénhidrogén (PAH), amely megtalálható a szénben, a kátrányban és egyes kőolajtermékekben. Más PAH-okhoz hasonlóan a krizén is káros hatással lehet a környezetre és az emberi egészségre.

Környezeti hatások:

1. Vízszennyezés: A krizén szennyezheti a vízforrásokat, és hatással lehet a vízben élő szervezetekre.
2. Talajszennyezés: Szennyezheti a talajt, ami hatással van a növényekre és a mikroorganizmusokra.
3. Tartós fennmaradás (perzisztencia): A krizén hosszú ideig megmaradhat a környezetben, különösen a talajban, mivel biológiailag nem lebomló.

Egészségre gyakorolt hatások:

1. Akut expozíció: Bár a krizén expozíció akut hatásai kevésbé jól dokumentáltak, mint más PAH-oké, számos PAH-ról ismert, hogy bőr- és légúti irritációt okoz.
2. Hosszú távú hatások: Más PAH-okhoz hasonlóan a krizén is toxikus hatással lehet bizonyos szervekre hosszú távú expozíció esetén.
3. Rák: Egyes PAH-okat, köztük a krizént is, potenciális rákkeltő anyagként azonosították. A krizént azonban nem lehet véglegesen rákkeltő anyagként besorolni, és az értékelő ügynökségtől függően változhat.
4. A reproduktív rendszerre gyakorolt hatások: Egyes PAH-ok hatással lehetnek a reproduktív rendszerre, de a krizénre vonatkozó konkrét információk korlátozottak.

Fontos megjegyezni, hogy bár a krizén PAH, hatásai eltérhetnek más PAH-okétól. Mindazonáltal, mivel káros hatásai vannak, ajánlott elkerülni ezzel a vegyülettel való érintkezést, és megfelelő óvintézkedéseket kell tenni, amikor krizénnel vagy a jelenlétében dolgoznak.

A naftalin egy policiklusos aromás szénhidrogén (PAH), amely elsősorban molyriasztó szerként való felhasználásáról ismert. Ugyanakkor káros hatással van a környezetre és az emberi egészségre is.

Környezeti hatások:

1. Vízszennyezés: A naftalin szennyezheti a vízforrásokat, és hatással lehet a vízben élő szervezetekre.
2. Talajszennyezés: Szennyezheti a talajt, ami hatással van a növényekre és a mikroorganizmusokra.
3. Tartós fennmaradás (perzisztencia): Bár a naftalin a levegőben viszonylag gyorsan lebomlik, a talajban és a vízben hosszabb ideig megmaradhat.

Egészségre gyakorolt hatások:

1. Akut expozíció: A naftalingőz belélegzése fejfájást, hányingert, hányást és zavartságot okozhat. A véletlen lenyelés hasonló tüneteket, valamint hasi fájdalmat okozhat.
2. Hosszú távú hatások: A naftalinnak való krónikus kitettség hemolízishez (a vörösvértestek pusztulásához) vezethet, és károsíthatja a májat.
3. Rák: A naftalint a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a lehetséges emberi rákkeltő anyagok közé sorolta. Állatkísérletek kimutatták, hogy a hosszú távú expozíció növelheti a tüdő- és orrdaganatok kockázatát.
4. A reproduktív rendszerre gyakorolt hatások: Van némi bizonyíték arra, hogy a naftalin hatással lehet a reproduktív rendszerre, de ez korlátozott.

Mivel a naftalin káros hatásokat okozhat, a naftalin molyriasztó szerekben való felhasználása sok országban visszaszorult, és biztonságosabb alternatívákkal helyettesítik. Ajánlott elkerülni a naftalinnak való kitettséget, és megfelelő óvintézkedéseket tenni, ha a naftalinnal vagy annak jelenlétében dolgozunk.