Szeptember 8 Szűz Mária születésének ünnepe vagy Kisboldogasszony napja

Articol disponibil în: Magyar Română

Az ortodox egyház minden év szeptember 8-án ünnepli Szűz Mária születését. Népi nevén Kisboldogasszony, a szeptember 1-jén kezdődő új egyházi év első nagy ünnepe, a 8-as szám pedig az örökkévalóságot, a végtelen életet jelképezi.

Szűz Mária, ahogy a Szentírás mondja, az, aki megszülte a Megváltót. 431-ben, a harmadik efezusi ökumenikus zsinat alkalmával elfogadták azt a dogmát, amely szerint ahogy a bűn nő által jött a világra, úgy a bűnök bocsánata is egy nő által érkezett. Ezen a zsinaton elvetették azokat a nesztoriánus elméleteket is, amelyek szerint Mária az ember- Jézus anyja. Szűz Máriát Istenszülőnek nevezik, aki megszülte a Fiú-Istent.

Az Istenszülő születését nem említi a Szentírás. A teológusok azonban apokrif iratokból összesítették az esemény részleteit.

A Szent Szűz szülei királyi és papi származásúak voltak. Joachim Dávid király leszármazottja volt, Anna pedig Áron házából származott, és együtt laktak a galileai Názáret városkában.

De mindketten meddők voltak, és a hagyomány azt mondja, hogy tehetetlenül néztek mindenre, ami termékeny a földön. Szüntelenül imádkoztak Istenhez, fájdalommal és könnyek között. Így az Istenszülő bár testileg Joachimtól és Annától született, a szülők könnyek között, megtört szívvel mondott imáinak is a gyümölcse.

Szűz Mária élete teljes önátadás, tiszta áldozat és Istennek való szeretetteljes szolgálat volt, tökéletes minta minden idők embereinek. Ő az a lény, aki Jézus Krisztusnak, Isten Fiának az anyja lesz, aki a világ üdvösségéért emberré lett.

A néphagyomány szerint ez az ünnep a nyár és az ősz csillagászati ​​határvonalát jelenti, azt a pillanatot, amikor beindulnak az őszi mezőgazdasági munkák, és amikor az új évszak kezdetét veszi. A nép úgy tartja, hogy ettől a naptól kezdve nem hord az ember kalapot, mert jön a valódi rossz idő.