Szili Katalin: „Az EU lelkiismerete nem szólal meg”, amikor az őshonos nemzeti kisebbségeket nem tekintik államalkotó tényezőnek

Articol disponibil în: Magyar Română

Szili Katalin úgy véli, el kell jutni arra pontra, hogy az Európai Unió is foglalkozzon a területén élő őshonos kisebbségek jogaival. A magyar miniszterelnök megbízottja erről a témáról beszélt a Tusványosi Nyári Szabadegyetem XXX. kiadásán az európai jogok védelméről szóló pódium-beszélgetés során, közli az MTI.

A politikus emlékeztetett arra, hogy idén az Európai Parlament határozatot fogadott el az afrikai kontinensen élő emberek kollektív és egyéni jogairól. Szili azt mondta: nem zavar, hogy ilyen döntés született, hanem az Európai Unió intézményei nem hoznak hasonló döntéseket az őshonos nemzeti közösségek számára. Szili Katalin úgy véli, hogy sajnálatos, hogy amikor Romániában vagy Szlovákiában a nemzetiségi közösségeket nem tekintik államalkotó tényezőnek, „az EU lelkiismerete nem szólal meg.”

Szili Katalin úgy véli, hogy fontos, hogy továbbra is kodifikálják a kisebbségeket az Európa Tanácsban, amelyet ezután át kell ültetni az Európai Unióba. Emlékeztetett arra, hogy Ursula von der Leyen az Európai Bizottság vezetője megválasztásakor nyilatkozatot tett, amelyben elismerte a közép-európai államok sajátosságait, és így megnyitott egy ajtót. „Ha javaslatokat teszünk, be tudunk menni a nyitott ajtón” – fogalmazott a miniszterelnök megbízottja.

Kalmár Ferenc, a Magyar Külügyi- és Külkereskedelmi Minisztérium biztosa azon a véleményen van, hogy az EU-nak öt alapelvet kell elismernie és integrálnia a tagállamok jogrendszerébe. Nevezetesen: az őshonos nemzeti közösségek kérdése nem belső, hanem európai kérdés; meg kell védeni a nemzeti identitást; e tekintetben el kell ismerni a kollektív és egyéni jogokat; a nemzeti identitás nem közvetlenül kapcsolódik az állampolgársághoz; az őslakos közösségeknek az államok részeinek kell lenniük. Hozzátette: Magyarország elismeri, hogy a területén élő nemzeti kisebbségek az állam összetevői.

Korom Ágoston, a nemzetközi jog szakértője úgy véli, hogy van esély az EU-ban az alapvető európai jogokra is hivatkozni, amikor a jogsértés témája egy nemzeti közösség. Erre példa az államosított vagyon visszaszolgáltatása. A jogász elmondta, hogy Szlovákiában a folyamat megfeneklett, de Romániában jó esély van arra, hogy az EU foglalkozzon a szisztematikus jogsértéssel a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatban.

Berényi József, a szlovákiai magyar közösségi párt elnökségének tagja többek között arról beszélt, hogy az érdekek érvényesítésében milyen fontosak az emberi és pártok közötti kapcsolatok.

A Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke, Kovács Elvira, úgy véli, szerencsés, hogy Szerbia csatlakozni kíván az EU-hoz, és a csatlakozási szerződés feltétele az, hogy az Európa Tanács dokumentumai alapján készítsen cselekvési tervet a helyi kisebbségekkel kapcsolatban.

Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségek Szövetségének korábbi alelnöke (FUEN) felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes megállapodások, az egyes egyezmények értéke függ attól, hogy mennyit hajtanak végre belőlük.