Tavasz, nagy művészek szemével (II)

Articol disponibil în: Magyar Română

Az európai művészet nagy alakjai a természet megújulásának témáját feldolgozó műveket is képviselik, amelyek gyakran az emberi szellem megújulásával társulnak. A kreativitásuk szűrőjén áthaladó tavasz sokféle formát, színt öltött, és az egyes szerzőkre jellemző módon mutatkozik meg.

Sandro Botticelli – „Primavera”, Flora részlet       

Nem tudom, van-e olyan ember, aki ne látta volna Sandro Botticelli Primavera című allegorikus művét, a fára festett temperát Firenzében, az Uffiziben. Középen Vénuszt látjuk, körülötte Ámor, a három grácia, Merkúr, Zephyr, Nimfa Clori és Flora. Ez utóbbi azért is érdekel bennünket, mert a nagy Botticelli látomásában ő a tavasz megszemélyesítője. Fiatal, terhes lányként ábrázolja, aki virágba öltözve terjeszti a világnak.

Renoir, Tavasz a Négy évszak sorozatból

Pierre-August Renoir eme allegóriáját a szelídség és a frissesség jellemzi. Talán arról a könnyedségről szól, amellyel a tavasz könnyed és kecses léptekkel érkezik. A fiatal lány szinte feloldódik a háttérben. A művész a meleg és a hideg színek játékát is megvalósítja, a hideg színek dominálnak.

Monet „Tavasz” című képe

Claude Monet a természet magasztosságának szentelt műveiről ismert. Sok évet töltött a természetben, megfigyelte és megörökítette a pillanatokat. Szeretett „en plein air ” festeni, hogy élvezze a fényt és a tavasz nyers színeit. Monet 1871-ben Argenteuilbe, a Szajna partjához közeli külvárosba költözött, éppen azért, hogy a természet ritmusában élhessen. Itt a festőt az foglalkoztatta, hogy a színek keveredése hogyan tudja közvetíteni az ágakon átszűrődő napsugarak hatását. A gyümölcsösben ülő két nő beleolvad a természeti környezetbe. A természet fontosabb, mint az ember.

Alfred Sisley, „Tavasszal az erdő mellett”

Alfred Sisley Párizsban született brit szülők gyermekeként, és többnyire Franciaországban élt, Marc Gleyre párizsi műtermében gyakorolt, és az impresszionista csoport tagja lett. Sisley főként tájképeket festett. Itt egy gyönyörű tavaszi felvétel látható, amely egy erdőszéli falu sikátorából készült, és amelynek fő témája a virágzó fák.

Vincent van Gogh, „Virágzó körtefa”

Amikor Vincent van Gogh 1888-ban Arles-ba érkezett, a táj nem volt látványos, de hamarosan minden fa a tavasz ruháját öltötte magára, a művész nagy örömére. Megihletve egy festménysorozaton kezdett el dolgozni, hogy megörökítse a természet e csodáját. Van Gogh állítólag egyetlen nap alatt dolgozott ezen a vásznon, amelyről így írt a bátyjának: „A szabad ég alatt dolgoztam ezen a vásznon, virágzó körtefák a kék ég alatt. Valószínűleg a legjobb tájkép, amit valaha készítettem”. A művész meleg, optimista színekben pompázó vászonnal örvendeztet meg bennünket, amelyen keresztül a mulandóság magasztosságát kívánta tükrözni.

Franz von Stuck, „A tavasz hangjai”

Franz von Stuck német festő, szobrász, grafikus és építész dinamikus és vidám festményén a tavasz öröme jelenik meg. A művész „A tavasz hangjai” címet adta neki, és ha ránézünk, szinte halljuk a három vidám fiatal nőt nevetni, táncolni és énekelni.

„Waterhouse „Tavasz” című műve

Az angol John William Waterhouse-t „a modern preraffaeliták” becenévvel illették a stílusa miatt, amelyről ez a tavaszt ábrázoló festmény is tanúskodik. Művei olyanok, mint a festett mesék, és csak a szép és magasztos felé hajlanak. Waterhouse tavasza fiatalságot, szépséget és frissességet sugároz. Egy angol falu csendes életéből vett díszletben egy gyönyörű fiatal nő látható, aki szemlélődő hangulatban, virágokat szedeget egy kosárba.

 Klimt „Tavasz” című műve

Gustav Klimt Tavasz című alkotása a Peles kastély színháztermében a királyi páholy bal oldalán található. A nagy művész a tavaszt egy babérkoszorút tartó kislányként képzeli el. A keret rajzolt, mint egy körvonal, de a kislány kilép belőle, a karakter egy tárfogati elem, a néző felé közeledik. A növényes háttérből nem hiányoznak a tavaszi virágok sem. Szemünk a lány által viselt drapérián keleties hatású díszítőmotívumra tapad.

Magritte „Tavasz” című alkotása

Rene Magritte szürrealista művész olyan alkotásairól vált híressé, amelyekben a valóság érzékelése más szabályok szerint történik. Gyakran festett banális tárgyakat bizarr kontextusban. Emiatt emlékezik rá a művészettörténet. Képei hatással voltak a minimalizmusra és a pop artra. A belga festő művein gyakran megjelenő kép a repülő madár. Jacques Meuris műkritikus erről a művéről azt mondta, hogy a „levelekből és faágakból készült festmény olyan, mint egy finom faliszőnyeg. A madarat egy erdő felett lebegve örökíti meg, amely ugyanolyan típusú fákból áll, mint a teste, és egy kőfalon lévő fészek fölött lebeg”. Az eredmény egy olyan kép, amely a filmkockára utal.

Klee, „Tavaszi bokrok”

A mű, amely első pillantásra nem feltétlenül emlékeztet a tavaszra az erős színek és a szokatlanabb módon ábrázolt növényzet miatt, mégis a tavasz dicsérete, és az avantgárd festő, Paul Klee műve, aki nemcsak művész, hanem művészetelméletíró is volt.

Goethe, Runge, Delacroix és Kandinszkij elméleteinek hatására Klee kidolgozta saját színelméletét, amely ezen a dinamikus vonalak és pontok csoportosításából álló, erős színekben pompázó művön is megmutatkozik.

– – –

Cosmina Marcela OLTEAN

Fotóforrások – WikiArt.org, MutualArt.com, universal-prints.de, pixels.com, arhive.com, 1st-art-gallery.com