Arányos kilövési kvótát kérnek

Articol disponibil în: Magyar Română

Az emberi élet a tétje nagyon sokszor a medvetámadásoknak az anyagi kár mellett Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyében. Az említett megyék önkormányzati vezetői beadványt nyújtanak be a szakminisztériumhoz a vadak kilövési kvótáját illetően. A témában tartott sajtótájékoztatón Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, a székelyföldi megyékben, akárcsak az ország más régióiban is, nagy port kavart a minisztérium által előterjesztett rendelet, amelyben csökkenti a kilövési kvótát. Az hírlik, hogy 2017-től pedig le szeretnék tiltani a medvék kilövését Romániában.

„Állatvédő vagyok, de egyensúlyban kell tartani az állatvédelem mellett az emberek érdekeit és a javak védelmét. A szakminisztériumhoz megfogalmazott javaslatainkban három fontos szempontot tartunk szem előtt: először is reális felmérést szeretnénk az elkövetkező időszakban a vadállományt illetően, ugyanis Kovászna megyében, a hivatalos adatok szerint, 650-700 medvét, reálisan pedig 1300 példányt tartanak számon a szakemberek. Megyénkben mostanáig 45 kilövési engedélyt adtak, ezt a számot legalább 60-70-re kellene emelni, hiszen a környezetvédelmi igazgatóság adatai szerint évről évre nő a vadak által okozott károk mértéke, és nő az emberi sérülések száma is. Továbbá javaslatunkban a kvóta elosztásánál országos szinten egyenlő megoldást kezdeményezünk, valamint a vadak által okozott károk gyors megtérítését, ugyanis a szakminisztérium évek óta nem fizette ki az embereket megillető összegeket, gyakran 2-3 évet késnek a kifizetések” – fogalmazott Tamás Sándor. Az elnök szerint mihamarabbi előrelépésre van szükség az ügyben, amely leginkább az egyszerű vidéki emberek, a mezőgazdaságból élők megélhetését veszélyezteti. Az elnök hangsúlyozta: Háromszéken vadmacskák és farkasok kilövése helyett a vaddisznók számának csökkentésére lenne inkább szükség.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a sajtó nagyon egyoldalúan mutatja be a problémát. Úgy látja, hogy azok, akik tiltakoznak a kilövési kvóta ellen, egyáltalán nem beszélnek az emberi áldozatokról. A Hargita megyei elnök elmondta, hogy a Régiók Bizottsága természetvédelmi szakbizottságának tagjaként csodálkozva tapasztalta: Brüsszelben nem tudnak az emberi áldozatokról.

„Végignéztük Románia vonatkozó törvényeit, egyik sem kezeli ezt a helyzetet, csak a károk szintjén foglalkozik a kérdéskörrel. Kérdem én, mit ér bármilyen kártérítés annak az embernek, aki életveszélyesen megsebesül, vagy annak a 14 éves gyermeknek, aki életre szóló traumát él át, nehezen tudja feldolgozni a támadást? – tette fel a kérdést Borboly Csaba. – Amiről nem beszélnek a zöld szervezetek, az az emberi élet. Ugyanakkor nagyon nagy károk vannak a termésben, a Hargita megyeiek puskával mennek aratni. A jogszabályok a kárrendezéshez sem nyújtanak jó megoldást, akkor volt ez rendben, amikor RMDSZ-es vezette az illetékes minisztériumot. Nagyon sok településen a gyermekeket este hat után nem engedik ki az utcára, az erdőre nem járnak az emberek, nem merik megművelni területeiket, nem járnak túrázni, kirándulni, kevesen merik magukat ennek a veszélynek kitenni. Brüsszelben azt hallottam vissza, hogy mindezt nem tudták, Románia erről nem tájékoztatta őket. Amikor Romániában védetté nyilvánították a medvét, ezt a típusú veszélyt nem hozták tudomásukra. Sajnos rosszul végzett számolás mentén állapították meg Romániában a kvótát, az a 6500 azóta már sokkal több lett, ellenben a számolás hiteltelensége miatt azt mondtuk, hogy tavasszal együtt számoljuk. Ugyanakkor sokkal jobban lehetne tanulmányozni a medvék élőhelyét, ha néhány egyed chipet kapna, annak minimális költsége lenne.”

A Hargita megyei elnök kifejtette, hogy Hargita Megye Tanácsa többször felhívta a figyelmet a problémára, Dacian Cioloş miniszterelnökhöz is fordult, mert a hatóságok érdemben nem foglalkoznak az emberéletet veszélyeztető esetekkel. Személy szerint hibásnak tartja az úgynevezett „zöldbárókat”, akik több uniós pályázat haszonélvezőiként, önös érdekből védik az állatokat. „Ha a kilövési kvótát visszavonják, az nagyon nagy veszélyt jelent az itt élő emberek számára. Gyermekeink kerülnek veszélybe, és erről sokan nem akarnak beszélni, holott kell. Ezért van a mai sajtótájékoztató, hogy azoknak az embereknek a hangját is meghallják, akik nem mernek otthonukból kimozdulni, őket képviseljük” – jelentette ki Borboly Csaba felhívva a figyelmet Hargita Megye Tanácsa ez ügyben készített jelentésére.

A megyevezetők arra biztatnak minden érintettet, hogy jelentsék az esetleges vadkárokat, mert ezek függvényében szabja ki a minisztérium a kilövési engedélyeket.

Sepsiszentgyörgy, 2016 október 3.

Beadvány a Környezetvédelmi Minisztériumhoz

A Környezetvédelmi, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztériumhoz

Cristiana Pasca Palmer miniszter asszony figyelmébe

Tisztelt miniszter asszony,

Jelen beadvánnyal Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék tanácsai nézőpontjukat szeretnék kifejteni a minisztérium, medvék, farkasok és vadmacskák kilövési rendeletének visszavonásával kapcsolatban.

Hargita megye kiterjedt erdős területei számos környezeti előnyt és lehetőséget nyújtanak az itteni lakosságnak. A dús növényvilág mellett itt található számos vadon élő állat élőhelye. A vidék embereinek együtt kell élniük ezen állatok jelenlétével, legyen az medve, farkas vagy vadmacska, amely állatokat a nagyvárosi lakosok csak állatkertben látnak.

Ennek az együttélésnek gyakran kellemetlenebb oldalai is adódnak, amikor a medve és az ember útjai keresztezik egymást. Napjainkban érezhetően nő ezeknek a konfliktushelyzeteknek a száma az okozott vadkárokkal együtt. Élelemszerzési útjukon a medvék gyakran lakott területeken haladnak át nemcsak anyagi kárt okozva, hanem az emberek életét is veszélyeztetve.

Medve okozta anyagi károk és testi sértések Hargita megyében

A Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett adatoknak megfelelően 2011- 2012 között 5 testi sértést jegyeztek, melyet medve okozott, 2013- 2014- ben pedig 7 ilyen eset fordult elő.

A Közegészségügyi Igazgatóság adatai szerint 2014-ben 15 medveáldozatot kezeltek a megye kórházaiban.

A prefektus intézményének adataiból kiderül, hogy 2015- ben a medvék által okozott kár 50%-al több volt 2013- hoz viszonyítva (105-ről 227 volt a medvetámadás, ami az állatállományban 248.260 lej kárt okozott, míg a mezőgazdaságban 183 hektár területet károsított), illetve az emeber ellen irányuló támadások száma megduplázódott 2015- ben, 3- ról 7-re.

2015- 2016 periódusra vonatkozóan nincsenek hivatalos adataink, de a helyi és országos sajtó szerint a testi sértések száma konstans, sőt növekszik Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyékben.

Medve okozta testi sértések és károk Kovászna megyében

A Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint 2011-2015 között 469 esetben jeleztek medve okozta vadkárt, 2016 első felében 102 esetet jelentettek.

A „Dr. Fogolyán Kristóf” Megyei Sürgősségi Kórház jelentése alapján 2013-2015 között összesen 6 medvetámadásos esetet jegyeztek, míg 2016 első felében már kétszer támadt emberre a medve.

Medve okozta testi sértések és károk Brassó megyében

A Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint 2014- ben 99,929 lej gazdasági kárt okoztak a medvék, ebből a mezőgazdaságban 81.629 lejt, az állattartásnak 18.300 lejt és 2 esetben támadtak emberre.

2015- ben az okozott anyagi kár 994.436 lej volt, ebből a mezőgazdaságban 33.686, az állattartásban 60.750 lej volt a kár.

2015- 2016 közötti időszakról nincsenek hivatalos adataink, de a helyi és országos sajtó által közölt cikkekből kiderül, hogy az ember elleni medvetámadások száma állandó, sőt növekvőben van a négy megyében.

Javaslatok

Más megközelítés szükséges a vadászati kvóták jóváhagyására országos szinten a fent említett megyékben történő támadások gyakoriságának függvényében. Hargita megyében gyakoribbak a medvetámadások és nagyobb károkat okoznak az ország többi megyéjéhez viszonyítva. Arra való tekintettel, hogy Hargita megyének a medveállománya az ország medvepopulációjának 1/5-ét képviseli, a kilövési kvótának is ezzel arányosnak kell lennie, úgy 97 medve körül.

Ugyanakkor javasoljuk, hogy ezek a medvékre vonatkozó kvóták arányosan oszoljanak meg a megye területén, a medvetámadások gyakoriságának és a veszélyeztetettség függvényében. Ezt az intézkedést az összes megyére javasoljuk, hogy a jóváhagyott kvóta legyen arányos a megyében található medvék számával. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a medvekilövési kvóta ne csak a medvék számának függvénye, hanem az általuk okozott anyagi károk. és emberre való veszélyesség tényezőjét is figyelembe kell venni. A megye számos települése erdőközelben helyezkedik el és gyakran szembesülnek a medvék megjelenésével a háztáji gazdaságokban, ezen emberek által átélt rémületet is figyelembe kell venni. A növekvő vadkárok mellett Hargita megye számos emberre történő támadással, következésképpen testi sértéssel is szembesül. A medvék okozta testi sértések figyelmeztetésként kellene szolgáljanak. Utóvégre emberi életek megvédéséről van szó. Ugyanakkor a vadászegyesületeket is tekintettel kell lenni a kilövési kvóta jóváhagyásának kontextusában. nagyon jól tudjuk, hogy ezek a kilövési kvóták biztosítják ezeknek az egyesületeknek a megélhetését és működését. Azt is meg kell említenünk, hogy sokszor a kilövés olyan egyedekre irányul, amelyek soha nem támadtak senkire és talán nem is jártak lakott terület közelében. Szükséges a támadó és garázdálkodó egyedek megkülönböztetése és a kilövés az elvadult, támadó egyedekre kellene vonatkozzon. Célunk nem a medvepopuláció megsemmisítése, hanem egy békés együttélés megvalósítása ember és medve között élőhely biztosításával a vadállatok számára, távol tartva őket a lakott zónáktól.

Megjegyezzük, hogy beadványunk kizárólag a medveproblémára vonatkozik, és nem a farkasok és vadmacskákra, amelyek nem okoznak jelentős problémákat.

Tisztelettel

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke

Vestea Ioan Adrian, Brassó Megye Tanácsának elnöke

2016 október 3