Döntöttek a magyar polgármesterek. Újabb 4 év jobbágyság a magyaroknak

Articol disponibil în: Magyar Română

Január 12-én másodszor gyűltek össze a székelyföldi magyar polgármesterek-sosem fogom megérteni, miért hívják székelyföldnek, mikor a népszámláláskor csak nyolcvanan vallották magukat székelynek. Ez alkalommal Csíkszereda adott otthont az együttműködés, a közös gondolkodás és közös megoldáskeresés szellemében szervezett találkozónak, bla-bla és ki tudja még miről beszéltek, mert konkrét dolgot biztos nem tettek semmit a magyarokért.

A tizennégy magyar város közül a következőknek voltak jelen a polgármesterei: Székelyudvarhely, Tusnádfürdő, Borszék, Széklelykeresztúr, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna, Barót, Szováta, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Gyergyószentmiklóst pedig a volt polgármester, Mezei János képviselte, akiről azt mondják, még mindig ő vezet, az önkormányzatnál az általa odahelyezett bábuk találhatók.

A megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott, mert így tárgyalnak a magyar vezetők, hogy a nép ne jöjjön rá tulajdonképpen nem csinálnak semmit. A megbeszélés végeztével Ráduly Róbert Kálmán elmondta, hogy több témakörben folyt a beszélgetés. Első téma az önkormányzatok pénzügyi helyzete volt. Pozitív tapasztalatokat osztottak meg egymással, hogy az igazságosság jegyében növelni lehet az önkormányzatok bevételét, megígérték egymásnak, hogy a 2017-es költségvetés 20%- át beruházásokra, fejlesztésre szánják. Második témakör a sport volt. Az összejövetelen jelen volt Szondy Zoltán a székelyföldi Labdarugó Akadémia elnöke, illetve Nagy Attila Ferenc, a székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány elnöke, akik bemutatták a két intézmény működését és tevékenységét. Ezt követően a jelenlevők a Székelyföld Kerékpáros Körversenyének közös 2017-es megszervezéséről tárgyaltak.

Végül szóba került a szimbólumok használata, valamint a régiók és kisrégiók fejlesztése, tekintettel az RMDSZ és a kormányzat együttműködésére, amellyel szemben a jelenlevők meg is fogalmazták elvárásaikat, vagyis mit kellene kérnie az RMDSZ-nek a PSD-től. Mintha nem lenne elég világos, hogy a magyar parlamentereket csak a saját zsebük érdekli, ha ezen kívül lesz valami más is azt majd meglátják. A szimbólumhasználat kapcsán Ráduly Róbert szerint egyetértés volt abban, hogy jogszabályi kérdésként kellene megfogalmazni és gyakorlatba ültetni a szabad szimbólumhasználatot és széleskörű anyanyelvhasználatot azokban az önkormányzatokban, ahol többségben vannak a magyarok.

„Minden polgármester nemcsak nyitott, hanem elkötelezett is arra, hogy együttműködjünk. Tudják azt, hogy az elmúlt években nem volt ilyen típusú fórum, nem volt meg annak a lehetősége, hogy a jó gyakorlatokat, tapasztalatokat megosszuk egymással, a közös előmenetelünk érdekében. Ez jelentős hátrányt jelentett, és sok potenciális lehetőség kiaknázatlanul maradt. Reméljük, hogy a jövőben ez nem marad így.” – összegezte a találkozó eredményeit Csíkszereda polgármestere.

A mi szemszögünkből a nagy magyar vezetők tulajdonképpen arról döntöttek, hogy a magyar lakosságot butaságban, és ha lehet a román nyelv még nagyobb tudatlanságában kell tartani, nehogy a magyarok lássák, hogy az ország egyéb részein jobban is lehetne élni, miközben ők éhen halnak. Sajnos a magyar vezetők folyamatosan olyan döntéseket hoznak, amelyek a magyarokat röghöz láncolt jobbágyokká teszik, akik nem ismerik az ország nyelvét és egy életen át ki vannak szolgáltatva a magyar bojároknak. Román nyelvtudás nélkül nem lehet más megyékben munkát vállalni, képtelenség az ország más részein iskolába járni, és ami a legfontosabb lehetetlenség harcolni a magyar vezetőkkel valamilyen visszaélés esetén, mert az igazságszolgáltatás román nyelven működik.

Ébredjetek fel magyarok. Vezetőitek a hagyományok és az anyanyelv megőrzéséről beszélnek, míg ők gyerekeiket a legjobb és legdrágább román iskolákba járatják. A Hargita megyei elöljárók autonómiáról papolnak, míg Bukarestben állandóan európai integrációról és a határok felszámolásáról szövegelnek. Vezetőitek szimbólumokról és Magyarországról beszélnek nektek, de nem hoznak semmit Hargita megyének. A magyarországi cégek romániai befektetésének 99%-a kizárólag románok lakta vidékekre történik. Minden amit vezetőitek mondanak nagyon jó egy kisebbség számára. A gond ott van, hogy egyet mondanak, és teljesen mást tesznek a gyakorlatban, és azt szeretnék, hogy ti bután maradjatok. Ugyanazt teszik, amit a román vezetők a románokkal, csak a magyarok még hozzáteszik a szülőföldön maradást, azáltal, hogy megakadályozzák az ország nyelvének tanulását.

És végezetül nem mulaszthatjuk el rámutatni egy korrektnek egyáltalán nem mondható aspektusra, de mit tehetnénk, egyesek csak így képesek tenni a dolgokat. Hogy súlyt kölcsönözzön az eseménynek, a találkozón részt vett Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna, aki- feltesszük a kérdést- ezzel a gesztusával nem lépte-e túl diplomata hatáskörét. Ismert tény, hogy a Bécsi Egyezmény világosan meghatározza a diplomaták hatáskörét és jogait. Konzul úr, hogyan reagálna, ha a budapesti román konzul útmutatásokat adna a magyarországi román polgármestereknek? Helyes lenne?

Iosub Robert